Képaláírás: Kerepesi temető: Á. B. 26 [szobrász: Gách István Lipót]

Ismertető szöveg: Gundel Ferenc vendéglátóipari szakember, oktató, szakíró, Gundel Károly fia. Szaktudását a szülői házban, a Kereskedelmi Akadémián és vezető nyugat-európai szállodákban sajátította el. A Gellért, Bristol és Nemzeti Szállodákban, a pécsi és dunaújvárosi stb. vendéglátóhelyeken dolgozott különböző vezető beosztásokban, majd a Pannonia Vállalat gazdasági szaktanácsadója volt. Európa 16 városában képviselte a magyar gasztronómiát mint tárgyalófél, ill. üzletvezető. A vendéglátóipari főiskola és több tanüzem egyik szervezője, főiskolai docens. Tanfolyamokon, technikumokban, zsűrikben végzett tevékenysége révén egy egész generáció mestere volt. Számos szakkönyv társszerzője, még többnek lektora. A Szakácsszövetség egyik alapítója és örökös tagja. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon)

Gundel János a magyar szálloda- és vendéglátóipar és a magyarországi idegenforgalom úttörője. Gundel Károly apja. 1857-ben szakmát tanulni jött pesti vendéglős nagybátyjához, 1869-ben önállósította magát és a Király utcában (ma Majakovszkij utca) vendéglőt nyitott. 1871-ben át vette a József téri Virágbokor Vendéglőt, kifejlesztette, majd 1879-ben egy időre vissza vonult. 1889-ben átvette az István Főherceg Szállodát, amely ebben az időben az irodalmi élet képviselőinek gyülekezőhelye volt; ennek konyháját rövidesen híressé tette. 1904-ben visszavonult az üzleti tevékenységtől, 1876-tól 1911-ig a szállodások és vendéglősök elnöke volt. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon)

Gundel Károly vendéglős és gasztronómiai munkák írója, Gundel János fia. A kereskedelmi iskola elvégzése után 1900-tól Svájc, Németország, Anglia és Franciaország leghíresebb vendéglőiben tanulta a mesterséget. 1906-ban a nemzetközi hálókocsi-társaság csorbatói és tátralomnici telepének szállodai titkára, 1908-tól igazgatója. 1910-ben átvette a városligeti Wampetich-vendéglőt, 1920-tól 1925-ig a Royal Szálló, 1927-től a fővárostól átvett Gellért Szálló éttermeinek bérlője. Gasztronómiai könyvei a legjobb és legismertebb ilyen tárgyú munkák közé tartoznak. Idegen nyelvű munkáival, szakácskiállításokon és bemutatókon népszerűsítette a magyar konyhát és fellendítette az idegenforgalmat. A magyar vendéglős és szállodás szakma egyik vezető egyénisége volt. Tanácsaival készült Karinthy Frigyes Vendéget látni, vendégnek lenni... c. könyve (Bp., 1933) (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon)