Képaláírás: Kerepesi temető: 34-11-12

Ismertető szöveg: Hugonnai Vilma, gróf az első magyar orvosnő. Pesti leánynevelő intézetben tanult. Amikor megtudta, hogy a svájci egyetemek megnyitották kapuikat a nők előtt, Zürichben beiratkozott az orvosi egyetemre, megszerezte az orvosi diplomát, melyet 1897-ben nosztrifikáltak. 1879-től 1890-ig a zürichi kórház sebészeti osztályán dolgozott. 1890-ben tért haza. Az Országos Nőképző Egyesület iskolájában 6 évig egészségtant adott elő és a Szabad Líceumban előadásokat tartott. Átdolgozta Fischer-Dückelmann Anna A nő mint háziorvos c. művét (Bp., 1907) és számos cikket írt hírlapokba a szülésről és a bábaképzésről. Később kiterjedt praxisa mellett a nőmozgalom egyik úttörője lett. Második férje Wartha Vince műegyetemi tanár volt. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon)

Wartha Vince kémikus, műegyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1873, r. 1891). Tanulmányait a budai politechnikumban kezdte, majd a zürichi műegyetemre iratkozott be, hol 1864-ben vegyészi oklevelet nyert. Hazatérve 1864-ben Nendtvich Károly tanársegédje volt a budai műegyetemen. 1865-ben Heidelbergben Bunsen mellett dolgozott; itt kapta bölcsészdoktori oklevelét. 1865 - 67 között Zürichben tanársegéd, majd egyetemi magántanár. 1867 őszén a budapesti műegyetemen az ásvány és földtan h. tanárává nevezték ki, 1868 - 69-ben rk. tanár. Az általa szervezett vegyiparműtani, azaz a kémiai technológiai tanszéknek 1870-ben első ny. r. tanára lett; az 1896 - 1897- és az 1909 - 10-es tanévekben a műegyetem rektora. 1870-től 1897-ig a műegyetem könyvtárát is vezette, fejlesztése terén elévülhetetlen érdemei vannak. 1882-ben megszervezte a műegy. vegyi szakosztályát; a mai vegyészeti épület rektorsága idején épült. 1908 - 10 között mint az MTA másodelnöke azon igyekezett, hogy az MTA érdeklődését és támogatását a műszaki tudományok számára megnyerje. 1912-ben nyugalomba vonult. Szakmája számos területén maradandót alkotott. A hazai szenek elemzésével elsőnek határozta meg a gázgyártásban hasznosítható szénfajtákat. Ipari- és ivóvízelemzéssel is foglalkozott; vízvizsgálati módszere ma is használatos. Különös érdemei vannak a borászati kémia népszerűsítése körül. A filoxéra terjedése kezdetén elsőként mutatott rá, hogy a homokos talajok kiválóan alkalmasak szőlőtermelésre. Hazánkban az elsők között ismerte fel a fotográfia szerepét a tudományokban; maga is fényképezett és az amatőr fényképészeti mozgalmaknak támogatója volt. Legjelentősebb felfedezése az agyagiparban a gubbiói fémlüszter-máz évszázadokon át keresett gyártási titkának megfejtése. Ezzel az általa eozinnak elnevezett mázzal a pécsi Zsolnay-porcelángyárat tette nagy hírűvé. 1904-ben állami megbízásból újjászervezte a herendi porcelángyárat. Mint a kerámiai ipar nagy hírű szakértője, tevékenyen vett részt a faenzai Museo Internazionale delle Ceramiche alapításában. Nagyszámú tudománynépszerűsítő írása főként-a Természettudományi Társulat kiadványaiban jelent meg; a Társulatnak 1899-től 1910-ig elnöke volt. Eötvös Loránd után 1899 - 1902 között a Magyar Turista egyesület elnöke. A Magy. Kémikusok Egyesülete 1955-ben évenként kiosztásra kerülő Wartha Vince-emlékérmet alapított. Második felesége Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő volt. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon)