Képaláírás: Kerepesi temető: 56-1-56 [szobrász: Littmann Frigyes, 1932; felújítva 2008]

Ismertető szöveg: Nemes Marcell, jánoshalmi (Klein) műgyűjtő, műkereskedő, mecénás. Bányavállalkozóként gazdagodott meg, s már az 1900-as évek elejétől foglalkozott műkereskedelemmel és fiatal képzőművészek, művészettörténészek mecenatúrájával. Mecénási tevékenységéért 1908-ban királyi tanácsosi címet nyert, 1910-ben pedig nemesi címet. A nemesi címmel együtt járt a nemesi név, az Osztrák-Magyar Monarchiában szokásos hagyományok szerint Jánoshalmi Nemes Marcell, a gyakorlatban, a kereskedelemben, a mecenatúrában továbbra is a Nemes Marcell nevet használta. Már 1906-ban kapcsolatba lépett a Kammerer Ernővel, az Országos Képtár igazgatójával és jelezte, hogy néhány hézagpótló művet óhajt ajándékozni magyar közgyűjteményeknek. Legjelentősebb, hogy Mányoki Ádám közismert II. Rákóczi Ferenc c. képét ő szerezte be 1925-ben a Szépművészeti Múzeum számára, ma a Magyar Nemzeti Galéria őrzi. Számos általa adományozott kép gazdagította a Szépművészeti Múzeumot, ezeket ma a Magyar Nemzeti Galériában őrzik (például Kupeczky János, Bogdány Jakab, Orient József alkotásai), vagy még mindig a Régi Képtárban (például Karel Dujardin: Tóbiás az angyallal és a hallal c. képe). Nemes Marcell adománya El Greco Bűnbánó Magdolna c. alkotása is, 1921-ben ajándékozta a Szépművészeti Múzeumnak. Nemcsak a fővárosi közgyűjteményeknek ajándékozott, hanem a kecskeméti múzeumnak is abból a célból, hogy létesítsenek képtárat. 70 modern képet adományozott Kecskemétnek, köztük Czigány Dezső, Czóbel Béla, Faragó Géza, Ferenczy Károly, Gulácsy Lajos, Kernstok Károly, Rippl-Rónai József, Vaszary János alkotásait. Ezen adományozás 1911-ben történt, a város megbecsülte az adományt, Kecskemét díszpolgárává fogadta Nemes Marcellt. Az adományozott művek ma is megtekinthetők a Cifrapalotában. 1920-ban Nemes Marcell Münchenben telepedett le, a műkereskedelem számára sokkal kedvezőbb volt ott a környezet, de az itthoniakkal soha nem szakította meg a kapcsolatot, minden éveben több hétre hazalátogatott. Továbbra is folyamatosan ajándékozott képzőművészeti és iparművészeti alkotásokat közgyűjteményeknek, elsősorban a Szépművészeti Múzeumnak és az Iparművészeti Múzeumnak. Európai léptékű műkereskedő lévén ajándékozott műtárgyakat a müncheni múzeumnak, a madridi Pradonak, s francia múzeumoknak. Számos híres árverést tartott Münchenben, Párizsban, főleg 1914 körül számos impresszionista képet és néhány Pablo Picasso képet is eladott. Az I. világháború után a Szinyei Merse Pál Társaságon keresztül a Nemes Marcell-díjjal illetve a Nemes Marcell ösztöndíjjal támogatta a fiatal magyar képzőművész tehetségeket pénzjutalommal, hogy azok Bécsben, Münchenben, Párizsban szerezzenek tapasztalatot a külföldi kortárs képzőművészetekről. 1930-ban betegsége miatt Budapesten megoperáltatta magát, az operáció jól sikerült, de pár nap múlva embóliában elhunyt. Klebelsberg Kunó a nemzet halottjának nyilváníttatta a világhírű műgyűjtőt, a Szépművészeti Múzeum márványcsarnokában ravatalozták fel. A Kerepesi temetőben helyezték örök nyugalomra. (Forrás: Wikipédia)