Képaláírás: Kerepesi temető: 42/1-A-14 [szobrász: Kiss Nagy András, 1989]

Ismertető szöveg: Péchy Blanka, Greiner, Pécsi színésznő, előadóművész, író, érdemes művész (1959), Magyar Lajos író, újságíró, majd Relle Pál újságíró felesége. A Színművészeti Akadémiát 1914-ben végezte, Bajor Gizi évfolyamtársa volt, s a Vígszínházhoz szerződött. 1916-ban a Magyar Színház, 1927-ben a Belvárosi Színház tagja. Korán feltűnt versmondó képességével és ő volt Ady költészetének egyik első, nagy hatású népszerűsítője. 1928-34 között Bécsben, Max Reinhardt társulatának tagja. 1935-ben hazatért, és a fővárosnak szinte valamennyi drámai színházában játszott. 1945 után a Nemzeti Színház tagja, majd 1948-1951 között a bécsi magyar követség kulturális attaséja, illetve a bécsi Collegium Hungaricum igazgatója volt. 1952-től a Magyar Néphadsereg Színháza, ill. a Vígszínház tagja. 1964-ben nyugalomba vonult, de fellépéseket továbbra is vállalt. Gyakran szerepelt a rádióban. 1962-től a Zeneművészeti Főiskolán a színpadi beszéd tanára volt. A rádióban nyelvművelő sorozatot indított Beszélni nehéz címmel, amelyet haláláig vezetett, több mint 300 alkalommal. 1960-ban megalapította a szép magyar beszéd jutalmazására a Kazinczy-díjat a hivatásos előadók számára, valamint a Kazinczy érmet a diákversenyek győzteseinek. 1986-ban néhai férje, Magyar Lajos emlékére díjat alapított újságírók számára. Szépírói munkássága 1942-ben kezdődött, amikor első novellája megjelent a Magyar Nemzetben. A színpadtól való visszavonulása után elsősorban írói tevékenységet folytatott, s emellett a rádióban folytatta nyelvművelő sorozatát. 1988. júl. 6-án sugározta a tv a róla készített portréfilmet. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon)