Képaláírás: Kerepesi temető: 30/2-1-6

Ismertető szöveg: Pór Bertalan festő, Kossuth-díjas (1949, 1951), Munkácsy-díjas (1950), kiváló művész (1955). Középiskolai tanulmányai után a Mintarajziskolában Gyulay László tanítványa lett, majd a következő évre Münchenbe ment és G. von Hacklt választotta mesterének. Rövid ideig a Hollósy-iskolát is látogatta s a Műcsarnokban kiállított egy Önarcképet (1901), ezért Harkányi-díjat kapott. Párizsban a Julian Akadémián Jean Paul Laurens-nál tanult (1901 - 1903). Hazatérése után keresett arcképfestő és a Műcsarnok állandó kiállítója. 1907-ben olaszországi tanulmányúton volt. 1910-ben megalakult a "Nyolcak" csoportja, melynek Pór is tagja volt. 1911-ben a Népopera-színpad oromfalának díszítésére tizenegy méteres freskót festett; a Vas u.-i kereskedelmi iskola részére mozaikot készített. A Tanácsköztársaság alatt a Művészeti Direktórium festőszakosztályának vezetője, ekkor készült két hatalmas toborzó plakátja, a Világ Proletárjai Egyesüljetek és a Feleségetekért és gyermekeitekért. A Tanácsköztársaság bukása után Szlovákiába, Szliácsra emigrált, ahol portréfestésből élt. Festett tájképeket, állatrajzokat, 1934-ben a telet Párizsban töltötte, közben 1936-ban a Szovjetúnióba utazott, ahol félévi tartózkodása alatt illusztrálta Osztrovszkij és Gergely Sándor könyveit, valamint két nagy freskómegbízást kapott, melynek vázlatait elkészítette, de kivitelezni már nem volt módja. 1938-ban Párizsba költözött, ahol már korábban is kiállított (1930, 1931- és 1932-ben). A 30-as évek elején a Barbusse szerkesztette Le Monde-ban jelentek meg rajzai. Párizs német megszállása alatt letartóztatták (1941), kiszabadulása után röplapokkal támogatta az ellenállási mozgalmat. Párizsi periódusában főként szimbolikus értelmű pásztor-, bika-kompozíciói voltak ismertek. 1948-ban hazatért s a Képzőművészeti Főisk. tanára lett. E korszakának fő művei drámai erejű portrék. Számos kiállításon vett részt: Berlin (1913), Bécs (1914), UNESCO- kiállítás (1946), Párizs (1948) stb. Gyűjteményes kiállításai: Ernst Múz. (1953); Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Kossuth Klub (1955), Táncsics Kör (1957) MNG (1966). - Ismertebb művei: Önarckép (1901); Család (1909); Hegyi beszéd; Vágyódás tiszta szerelemre (1910), azonkívül arcképek, önarcképek, sokalakos kompozíciók. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon)