Képaláírás: Kerepesi temető: 34/2-1-45 [szobrász: Ortutay Tamás]

Ismertető szöveg: Sarkadi Imre író, újságíró, Kossuth-díjas (1955), József Attila-díjas (1951, 1952, 1954). 1941-ben gyógyszerészsegéd volt Debrecenben, 1943 - 44-ben nyomdász, közben a debreceni egyetemen jogot hallgatott. 1946-ban Budapestre költözött, újságíró, a Szabad Szó felelős szerkesztője. 1950-ben a Művelt Nép segédszerkesztője volt. 1954 - 55-ben az Irodalmi Újság munkatársa, 1955 - 57-ben a Madách Színház dramaturgja. A m. parasztság szocializmusban átalakuló életének egyik legjelentősebb krónikása. Első írásai a Válaszban, majd a Csillagban jelentek meg. Korai elbeszéléseiben érezhető Móricz Zsigmond példája, amely a vidéki élet, a parasztok és volt cselédek megváltozott életének ábrázolására ösztönözte. De ezekben is megnyilvánult már tehetsége, amely későbbi egyéni ízű, tragikus drámaiságú írásaiban kibontakozott. E művei szocialista irodalmunk jelentős értékei. Élete utolsó korszakában írt műveinek alapélménye a tisztultabb erkölcsért vívott belső önemésztő küzdelme. Útkeresése közben próbál védekezni pesszimizmusa ellen, de mindinkább a kiábrándultság és keserűség válik jellemző vonásává öngyilkossághoz vezető pályafutásának. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon)