Képaláírás: Kerepesi temető: 42/2-A-16

Ismertető szöveg: Váradi Hédi magyar színésznő.Szülei az Újpesti Munkásotthonban ismerkedtek meg egymással, sok évvel később ő is ellátogat ide egy-egy előadásra. Két testvére volt, akikkel együtt nézte a műkedvelő szülők színielőadásait, példájuk indította el a gyermeket a színészi pályán. Rózsahegyi Kálmán színiiskolája után 18 évesen elsőre bejutott a Színház- és Filmművészeti Főiskolára. Az induló osztályban olyan művészekkel került össze, mint Szemes Mari, Psota Irén, Berek Kati, Horváth Teri, Soós Imre, akikkel együtt is élt a Horváth Árpád Színészkollégiumban. Legkedvesebb tanára Gellért Endre volt. Hosszú ideig volt Bessenyei Ferenc felesége, akitől azonban elvált. Hosszú, súlyos betegségben hunyt el, nem engedte meg az életmentő műtét elvégzését. A Színművészeti Főiskola után, 1952-ben, a Madách Színházban kezdett dolgozni, majd 1964-től haláláig a Nemzeti Színház színésze volt. A Nemzetiben eltöltött 23 éve alatt azonban voltak olyan évadok, amikor nem kapott szerepet. Azokban az években önálló gyermekműsort állított össze, és ezzel valamint előadóestjeivel járta az országot, "haknizott", illetve a Józsefvárosi Színházban vendégként szerepelt. Átütő egyéniségével, mélyen megragadó játékstílusával drámai és vígjátéki szerepeket is kiválóan interpretált. Főszereplője volt Darvas Iván és Bodrogi Gyula társaságában a József Attila Színházban emlékezetes sikert aratott, Imádok férjhez menni című darabnak. Ebben a darabban ő énekelte először az Engem nem lehet elfelejteni című későbbi nagy slágert. Országos népszerűségét erősítették szinkron alakításai. Kálmán Györggyel ők kölcsönözték hangjukat a Casablanca főszereplőinek. (Forrás: Wikipédia)