Normál kép: kerepesi_vasarhelyi.jpg   Méret: 770x577 Színmélység: 24bit Felbontás: ismeretlen
Nagy kép: kerepesi_vasarhelyi_nagykep.jpg   Méret: 1600x1200 Színmélység: 24bit Felbontás: ismeretlen
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: Kerepesi temető: 10/2-sziget [szobrász: Zilahi István]

Ismertető szöveg: Vásárhelyi Pál a reformkor legjelentősebb vízimérnöke, a Tisza-szabályozás tervezője, az MTA tagja (l. 1835, r. 1838). Oklevelét a pesti tudományegyetem Mérnöki Intézetében 1816-ban szerezte. A Körösök fejmérésénél Huszár Mátyás mellett kezdte működését 1819-ben. 1823-tól ugyancsak Huszár mellett, a Duna-felmérés munkatársa, majd 1829-től a munkálatok vezetője. Vezetésével készült a Duna Pétervárad-Orsova közti szakaszának felvétele, s a legnehezebb al-dunai szakasz térképe (1832 - 1834). 1833-tól Széchenyi István mint Duna-szabályozási kir. biztos irányítása alatt elkészítette az al-dunai Vaskapu szabályozásának tervét, majd megkezdte - a később Széchenyiről elnevezett - al-dunai út építését (1834 - 1835), valamint a Vaskapu szabályozását (1834 - 1837), amit azonban a kormánytámogatás megvonása miatt nem sikerült befejeznie. (Az al-dunai Vaskapu szabályozását ~ felvételei és korszerűsített tervei alapján csak jóval a kiegyezés után, 1889 - 1896 között hajtotta végre a m. kormány.) Közben 1833 - 1834-ben a szabályozáshoz szükséges eszközök beszerzése érdekében Széchenyivel hosszabb Ny-európai tanulmányútra ment. 1837-ben mint I. hajózási mérnököt a Vízügyi és Építészei Főigazgatóság budai központjába osztották be, s itt 1841- től központi hajózási felügyelői minőségben részt vett az ország legkülönbözőbb részein folyó vízi munkálatok ellenőrzésében és irányításában. 1843-ban készítette el egyik legfontosabb munkáját, a Dunának és mellékfolyóinak az Adriai-tenger szintjére vonatkoztatott magasságmeghatározását. Fő műve a Tiszaszabályozás terve, amelyet az 1833 - 1845 között Lányi Sámuel vezetésével végrehajfott Tisza-felmérés adatai alapján és az ennek során készült szabályozási részlettervek felhasználásával dolgozott ki. A Tisza felső szakaszának szabályozására vonatkozó Előleges javaslatát 1845. jún. 8-án terjesztette elő, majd a szabályozás alapelveinek elfogadása után 1846. márc. 25-én benyújtotta A Tisza folyó általános szabályozása... tervét is. Tervének alapelve szerint a folyószabályozást és az ármentesítést egységes feladatként kell kezelni, az árvizek levonulásának meggyorsítása érdekében a folyó hossz-szelvényét átvágásokkal meg kell rövidíteni. A költséges terv a Tiszavölgyi Társulat választmányának ülésén heves vitákat váltott ki. melyek során - terve védelmezése közben - szívszélhűdést kapott és meghalt. A ~ halála után meghívott külföldi szakértő. Pietro Paleocapa eltérő véleménye károsan befolyásolta a megindult munkálatok tervszerűségét. Ezek felülvizsgálata a ~-féle tervhez való fokozatos visszatérést tette szükségessé, s a Tisza szabályozását végül is teljesen ~ elgondolásai alapján hajtották végre. Már ~ felismerte, hogy a világ egyik legkiterjedtebb és leggazdagabb ásványgyógyvíz-készlete és vízi hőenergiakincse az Alföld alatt rejtőzik kihasználatlanul. ~ sürgette az Alföld felszíni és föld alatti vizei problémáinak feltárását. Számos - részben kéziratos, részben nyomtatásban is megjelent - tanulmánya maradt fenn (háromszögelési és szintezési utasítások, folyószabályozási tervek. hidraulikai mérések stb.). Ezek közül a legjelentősebb a folyók átlagsebességét valamely keresztszelvényben megadó matematikai formula, valamint a Berettyó szabályozásáról szóló akadémiai székfoglaló értekezése. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page