Képaláírás: Kerepesi temető: 34/1-1-1 [szobrász: Stróbl Alajos]

Ismertető szöveg: Ybl Miklós építész. A bécsi polytechnikum elvégzése után 1832-től Pollack Mihály, 1836-tól Koth Henrik irodájában dolgozott. 1840-től a müncheni akadémián, majd Itáliában képezte tovább magát Hazatérve Pollack Mihály fiával, Ágosttal társul; közösen építették át gr. Batthyány Lajos ikervári kastélyát, majd Károlyi György és Ede megbízásából építette azok fóti és radványi kastélyát, a kaplonyi és fóti templomot. Első nagy alkotásai a keleti elemekkel tűzdelt romantikus román stílus képviselői (fóti r. k. templom, bp.-i lovarda, a Múzeum krt. 7. sz. alatti ún. Unger-ház stb.). Bár a román formákkal később sem szakított (Bakáts téri templom; 1865 - 70), második itáliai tanulmányútja hatására, 1860-tól az olasz reneszánsz stílus újjáteremtésének kérdése foglalkoztatta. Művészete korai és érettebb szakaszában egyaránt kiváló neoreneszánsz stílusú alkotásokat hozott létre a Budai Takarékpénztár épülete, Puskin utcai mágnáspaloták, a Bródy Sándor utcai régi Országház, ma Olasz Kultúrintézet, Bankpalota az Egyetem és Reáltanoda u. sarkán stb.). Nagy jelentőségű középítkezései szinte meghatározói voltak Bp. városképének (Bazilika, 1867 - 91, belső kiképzését ~ halála után Kauser József fejezte be; Rác fürdő, a margitszigeti lebontott Margit fürdő és Szálló, a lebontott Sósfürdő, az egykori Fővámpalota, ma Marx Károly Közgazdaságtudományi Egy., 1872 - 74; a Várkert Kioszk és Bazársor, a királyi palota trónterme és krisztinavárosi szárnya stb.). Fő műve az Operaház (1879 - 84), amelyet Palladio nyomán kialakított festői főhomlokzata, belső terei és főként lépcsőháza révén a korabeli európai építészet kimagasló alkotásaként tarthatunk számon. Vidéken is számos templom, bérház mellett kastélyok hosszú sorát építette (Csurgó, Ókigyós, Marcali, Surány, Doboz, Kétegyháza, Mácsa, Lengyeltóti, Parád stb.).Ybl a 19. sz. második felének legnagyobb magyar építésze. Emlékezetére 1953-ban évenként kiosztásra kerülő Ybl-dlj elnevezésű építészeti díjat alapítottak. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon)