Normál kép: Szabolcs_Earthwork.jpg   Méret: 770x528 Színmélység: 24bit Felbontás: 150dpi
Nagy kép: Szabolcs_Earthwork_nagykep.jpg   Méret: 1040x714 Színmélység: 24bit Felbontás: 150dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Ismertető szöveg: A Kárpát-medencében letelepülő magyar törzsek egyikének vezéri szálláshelyét jelenthette Szabolcs település közelében a hatalmas fatörzsekből rekeszes szerkezetűre formált és földdel kitöltött védőfallal elkészített, 337 x 225 x 387 méter háromszög alaprajzú földvár, amelynek területe 3,3 hektár volt. Az egységes magyar államot létrehozó István király idejében ez a vidék is a keresztény uralkodó hatalmába került, így benne tartotta székhelyét Szabolcs királyi vármegye ispáni tisztségviselője. Többször is javítani kellett a védőműveit ért károsodásokat, mivel a 11. században újra és újra feldúlták vidékét a Kárpát-medencében betörő úz és kun törzsek. Legelső korabeli forrás vele kapcsolatban az 1092-es szabolcsi zsinatról emlékezik meg, amikor az Árpád-házi Szent László király elnökletével összeülő egyházi és világi méltóságok elfogadták II. Orbán pápa határozatait. A középkori oklevelekből ismert a királyi vármegyék politikai felépítése. Élükön az uralkodó által kinevezett ispán állt. Beosztottai a várnagy, aki a várbeliek mindennapjait irányította, valamint a hadnagy, aki országos méretű hadjárat alkalmával vezette a fegyveres szolgálatra kötelezett szabad embereket, a várjobbágyokat. A hatalmi hierarchia legalsó részén a várat kiszolgáló, állattartással, földműveléssel, kisebb mértékben kézművességgel foglalkozó várnépek álltak, de a korai időszakban még létezett a rabszolgatartás intézménye is. Miután II. Endre király nagyrészt eladományozta a szabolcsi ispánság földjeit is, meggyengült a fegyveres szabadok tábora. Így az országra zúduló tatárjárás idején a mongol lovasseregek könnyűszerrel elfoglalták és lerombolták Szabolcs várát, melyet többé nem építettek újjá. Politikai jelentősége elenyészett, irányító szerepét a rövidesen felépülő kővárak magánföldesurai vették át a nemesi vármegye életében. Bár a vár szerkezetét összetartó fagerendák az elmúlt évszázadokban elkorhadtak, a vastag földtöltés még napjainkban is felidézi őseink hatalmas munkáját, amellyel a Kárpát-medencében egy erős, viharokkal dacoló Magyarországot hoztak létre. (Forrás: Wikipédia)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page