Normál kép: HUN_Pusztahencse_COA.jpg   Méret: 770x932 Színmélység: 24bit Felbontás: 300dpi
Nagy kép: HUN_Pusztahencse_COA_nagykep.jpg   Méret: 2000x2422 Színmélység: 24bit Felbontás: 300dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Ismertető szöveg: Álló, háromszögű a pajzs, vörössel és kékkel hasított mezejében alul hármashalom, melynek középsőjén nyugvó arany heraldikai koronából növekvő helyzetben szembe fordult leányalak természetes színében, aranyszőke hajjal, ezüstruháján aranyövvel szerepel. Felemelt jobbjában szárán összefogott három arany búzakalászt, baljában aranynyelű és ezüstpengéjű aratósarlót tart. A nőalakot két oldalról a pajzsderékban fogyó, emberarcú ezüst Hold, illetve emberarcú arany Nap kísér. A címerpajzs alatt lebegő, hármas tagolású íves aranyszalagon feketével a nagybetűs felirat: PUSZTAHENCSE. A településnév előtt és után egy-egy díszpont. A vörös, kék mezőkre osztott pajzs jelképezi, hogy az 1922-ben Pusztahencse néven alakult községet két egykori település alkotja: Hencse és Bagóhegy. A címerben a mezőgazdasági jellegre utalnak a földművelés eszközei, valamint a kalászok. A címeren a leány alakja a mezőgazdasággal foglalkozó lakosságra utal, valamint az egykori zsellérekből kisgazdákká vált ősökre, akik szorgalmas munkájukkal biztosították a mindenkori megélhetést, biztosítva ezzel a település fennmaradását. A heraldika szívesen kapcsolja az agrártevékenységhez a nő alakját, ami a termékenység fogalmával magyarázható. Ez a párhuzam az ókori görög Démétér föld-istenanya alakjától öröklődött tovább napjainkig. Szintén a termeléshez kapcsolódnak az égitestek, de mögöttes jelentéstartalommal is bírnak. A mezőgazdaságra jellemző ciklikusságot a Nap és a Hold váltakozó jelenlétükkel okozzák, ezáltal a termékenységnek, az újjászületésnek, a biológiai ritmusnak is kifejezői. Ábrázolásuk már a honfoglalástól eredeztethető: őseink kettős királyságuk égi megfelelőjeként a Nap és a Hold kettős istenségében hittek. A szakrális király a Nap fiának tartotta magát, neve a "kündü", vagyis a Napot bíró. A Hold a másodkirály, a hadak élén álló "gyula". A Nap és a Hold együttes ábrázolását figyelhetjük meg a Szent Korona egyik zománclemezén is: a trónján ülő Krisztust Nap és Hold között találjuk. Itt ara utalnak, hogy Krisztus a világmindenségen uralkodik.


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page