Ismertető szöveg: Gyulaháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei település Kisvárdától délre. Története a 14. századtól gazdagon adatolt, de nem lehetetlen, hogy alapítása visszanyúlik a honfoglalás korára, így számos címeralkotásra alkalmas motívum vonultatható fel múltjából. Gyulaháza címere álló, kerek talpú, jobb haránt osztatú pajzs. Felső, vörös mezejében peremes aranykorongon a koronázási jogar kristálygömbjét díszítő, végtelenített aranyszalag képe jelenik meg. Az alsó ezüstmezőben peremes kék korongba foglalt függőleges, élével jobbra forduló ezüst ekevas, vele párhuzamosan felfelé néző ezüst vadponty látszik. A pajzs felső élén enyhén jobbra forduló, természetes színű csőrsisak helyezkedik el, rajta rubin- és zafírkövekkel ékesített, nyitott, ötágú (három levél között két gyöngy), leveles arany koronával. Sisakdíszként a koronából jobbra forduló és jobbra néző vörös menyét növekszik, jobbjában aranylevelű vörös rózsát nyújt előre, baljával a feje fölé ezüst pallost emel. A foszlányok: jobbról vörös és arany, balról kék és ezüst. A címer motívumai a címeralkotó szándéka szerint az alábbiakra utalnak: 1. A település egykori, feltételezett névadójára, a 10. században élt Gyula vezérre: a). a Gyula név a magyar törzsszövetség második méltóságának elnevezéséből személynevesült, erre a vezéri hatalomra céloz a jogar aranyszalag motívuma; b). a gyulai méltóság bírói hatalommal társult, amit a menyét mancsába helyezett pallos jelenít meg; c). maga a menyét Gyula vezér leányára, Saroltára, Szent István király édesanyjára emlékeztet; d). a pajzs vörös-ezüst mezeje is az Árpádok korát idézi. 2. A település életét szimbolizálják az alábbi múltra utaló jelképek: a). az ekevas a 14. századból már jól adatolható szántóföld művelését; b). a hal az egykori vízjárta terület halászatát; c). mindkét motívum a település egykori pecsétjét; 3. Némileg aktualizált értelmezéssel mutatnak: a). a sisak: a nagy világégések hősihalottaira, akik innen származtak, s kerültek a háborúk vérzivatarába; b). a korona: a település önkormányzati autonómiájára; c). a menyét mancsában lévő rózsa pedig arra, hogy a település temploma Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére szentelték. A címer tehát szakmailag kifogástalan, jelképeiben indokolható motívumokat tartalmaz.