Ismertető szöveg: Gerjen község Tolna megye Paksi kistérségében. Első említése a tihanyi apátság területeinek 1211-es összeírásában szerepel: "... A szomszédos Fatod határát képező Gergyen folyó, mely kimegy a Dunából...". A címerben a lakosság katolikus vallását az apostoli kettőskereszt, református vallását pedig a nyolcágú csillag szimbolizálja. A vallás mindig jelentős szerepet kapott a község életében, hiszen a legerősebb közösségteremtő és megtartó erő a vallásos hit. A hullámpólya jelképezi a Dunát és a Gerjen-patakot egyaránt. Ez utóbbi neve vonódott át a községre. Gerjent 1211-ben említik oklevelek első ízben. A horgonnyal, a mai, korszerű kikötővel rendelkező települést jelzi. A horgony nemcsak a hajózás eszköze, mert a keresztény ikonográfia jelképeként mögöttes jelentéstartalma is van: már az ókeresztényeknél kereszt formája révén a megváltás burkolt szimbóluma lett. A karika alatti keresztrúd kézen fekvővé tette a kereszthez való hasonlatosságot, amit csak a horgony alsó része leplezett. A Zsidókhoz írott levelében Szent Pál az Isten ígéretébe vetett reményt a lélek szilárd horgonyának nevezi, mely Krisztushoz vezet, az Isten országába. Ezért a horgony a keresztény hit állhatatosságának és a feltámadás reményének jelképe lett. Eképpen is értelmezhető tehát a településcímerben. A címer a mázak, színek a címertan szabályainak megfelelően jelennek meg. Fémek jelentéstartalma: Arany (Nap): értelem, ész, tekintély, hit, erény, erkölcsösség, fenség. Ezüst (Hold): bölcsesség, tisztaság, ártatlanság, szemérmesség. Színek jelentéstartalma: Vörös (Mars): hazaszeretet, önfeláldozás, tenniakarás, nagylelkűség. Kék (Jupiter): elvhűség, állhatatosság, ellenállóképesség, bizalom.