Ismertető szöveg: Feketeerdő község Győr-Moson-Sopron megyében, a Mosonmagyaróvári kistérségben. Dunakilitivel alkotja a Dunakiliti-Feketeerdő Körjegyzőséget. Egy 1274 körüli oklevélben említik először. (Fekete Erdeu, Fekethewedeu néven írták le ) Várbirtokként szerepel Hunyadi-kori tulajdonosai: a Szent-györgyi és Bazini grófok .A Mosoni-Duna három oldaláról vette körül a falut, keleti részén az óvári uradalom terült el. A nagy sorscsapásoktól a környezet többször megvédte. Így amikor a törökök az egész vármegyét elpusztították 1683-ban, a környezete - a víz - megvédte a települést, így elkerülte a rombolást.Az 1730-as pestisjárvány viszont csaknem teljesen elnéptelenítette. [1] 1796 "Fekete Erdő. Schwarzer Wald. Elegyes falu Moson Vármegyében, földes Aszszonya Felséges Fő H. A. Krisztina, fekszik Halászitól nem meszsze, s határja ehez hasonlító, réttyei ugyan jók, de termő földgyével egygyütt Duna vize elszokta önteni, fája tűzre van, de egyéb javai tsekéllyek lévén, harmadik Osztálybéli." 1851 "Feketeerdő, Schwarzwald, m. falu Mosony vármegyében, a sziget közben 223 kath. lakossal, 14 telkes gazdával, 157 hold negyedosztálybeli szántófölddel, 168 embervágó réttel, sok gyümölcsös kerttel, erdővel. Földes ura Károly főherczeg." A Duna-ágon csak a XX. században épült először fahíd, ami kialakította Feketeerdő "kapu"-szerepét, a lakosságnak a kereskedelembe való bekapcsolódás tágabb lehetőségeit.