Ismertető szöveg: Fehérvárcsurgó község Fejér megyében, a Móri kistérségben. A Móri-árok egyik meghatározó települése. Fehérvárcsurgó és környéke ősidők óta lakott hely, amit az újkőkori, kora vaskori és a római korból származó leletek sokasága jelez: Gaja-völgyi újkőkori telepek, a Vár-hegyen talált kora vaskori földvár, a falutól északra található kunhalmok, Szilvakút és Azsókút területén talált római téglák és pénzek. Itt találhatók a római Pannonián áthaladó utak csomópontjában álló római település Osones romjai is. A fennmaradt krónikák, Anonimus leírása alapján a környék Árpád vezér törzsének szállásterülete volt. Nevének első említése az oklevelekben 1236-ból való. Ekkor Chyrgov alakban írták, de neve előfordult a későbbiekben Chorgou, Churgo, Chorgo, Churggo, Chiorgo, Czwrgo stb. alakokban is. 1326-ban a Csák nembeliek, 1430-tól a Rozgonyiak, 1489-től Szapolyai István birtoka. 1525 után a települést I. Ferdinánd és Szapolyai János felváltva birtokolta. 1591-1606 között a települést folyamatosan lakták, majd a tizenötéves háború alatt elnéptelenedett. A háború befejeztével a lakosság visszatérése és betelepítések folytán újra lakottá vált, és a Nádasdyak birtoka lett. 1691-ben I. Lipót Csurgót az osztrák származású Hochburg Jánosnak adományozta, majd később házasság révén a Perényiek birtokába került, akik 1834-ben elzálogosították a Károlyiaknak, és 1854-ben a birtok visszavásárlási jogáról is lemondtak. 1867-ben Károlyi György és jobbágyai között létrejött az úrbéri egyezség a maradványföldek kiméréséről. Fehérvárcsurgó 1862-ben a Sármelléki járás főszolgabírói járásának községe, 1868-tól a Sármelléki járás központi területébe tartozott. 1873-ban a Bodajki felsőjárás községe, 1877-től a Móri járás nagyközsége, 1950-től a móri járás önálló tanácsú községe, napjainkban a Móri Kistérség települése. Csurgó (1903-tól Fehérvárcsurgó) nagyközségi rangot kapott, az 1871-86 közötti, községek rendezéséről szóló törvény alapján. Ekkor kapta a Fehérvárcsurgó nevet a Somogy vármegyei Csurgó településtől való megkülönböztetése végett. A névválasztásnál számításba jött a Bakonycsurgó, Vámoscsurgó(a középkorban itt hídvámot kellett fizetni a Gaja-patakon) elnevezés is. Szintén 1903-ban épült meg a mai Polgármesteri Hivatal épülete, mely azóta is a helyhatóság épületeként funkcionál. Az I. világháborúban a fehérvárcsurgóiak is teljesítettek frontszolgálatot. A II. világháború idején 1944-ben Fehérvárcsurgó is hadszíntérré változott, közel három hónapig harc folyt itt, a települést 45 alkalommal érte légitámadás, és teljesen lakatlanná vált. 1945-ben a visszavonulásukkor a németek felgyújtották. Az 1971-ben létesített Fehérvárcsurgói-víztározó a falu egyik büszkesége, az ország egyik legszebb környezetben lévő tava.