Ismertető szöveg: Előszállás (németül Neuhof) nagyközség Fejér megyében, a Dunaújvárosi kistérségben. Előszállás és környéke már a rómaiak előtt lakott hely volt. Határában kelta, avar és római korból származó leletek kerültek napvilágra. Nevét 1537-ben említik először a korabeli okiratok Elevzallas néven. A fellelhető adatok alapján valószínű, hogy az 1300-as években az Alföldre letelepedett kunok által alapított, ún. nyugatabbra tolt település (Előszállás) volt. A 16. század elején a fehérvári prépostnak volt itt birtoka, majd a Sulyok családé: Sulyok Balázs, István és György birtoka lett, majd a palotai vár lett birtokosa. A török időkben Rüsztem pasa birtoka volt. Ekkor kettős adózás alá esett, mivel Palota és a török is adóztatta. A település lakossága az adók elől lassanként elmenekült a településről, s az egy ideig pusztán állt. A 16. században a megmaradt lakosok közé rác betelepülők költöztek. 1659 táján a falu a cisztercieké lett, akiknek Zircen volt a központjuk. A települést jó minőségű szántóföldjeinek köszönhetően ismét fellendült, majd majorsági központtá vált. 1765-ben a ciszterciek rendházat is építettek ide, majd 1779-ben Kisboldogasszony tiszteletére templomot is szenteltek. 1773-ban a birtokon gazdasági épületeket is kialakítottak. A ciszterciek a jól jövedelmező, nagy kiterjedésű birtok jövedelmét iskolák (székesfehérvári gimnázium), és rendház fenntartására fordították. A szerzetesek a napóleoni háborúk idején egy időre ide menekítették Zircről levéltárukat is. 2002-ben Kisszentmiklós és Daruhegy, ezenkívül néhány puszta Daruszentmiklós néven önálló községet alkotva elvált Előszállástól.