Ismertető szöveg: Egerszalók község Heves megye Egri kistérségében, Eger-től 6 km-re a Mátra és a Bükk között, a Laskó-patak völgyében. A településtől északra egy horgásztó, délre pedig gyógyfürdő várja az ide látogatókat. Szalók a honfoglalás óta lakott hely volt, a Szalók nemzetség ősi birtoka. A település valószínű a tatárok áldozatául esett, mivel az 1248-as okiratokban nevét már terra Zolouk-nak írják, a fennmaradt oklevelekben is ekkor említik első ízben. 1248-ban, 1318-ban, 1323-ban, Kocs (Coch, Koch) szomszédjaként írják az oklevelekben. 1261-ben Szalók nemzetségbeli Pál és Achilles 8 M-ért megvásárolta Becsenegh és fia Verpleth (vásárolt) Szalókkal szomszédos Kocson levő földjét. 1262-ben ugyanezen Pál és Achilles a Bechenektől (Becsenegh) és fiától Velpreth-től vásárolt kocsi földet ugyancsak 8 M-ért eladták Benedeknek és Lodomernak, László zempléni főesperes testvéreinek, Szalók nemzetségbeli Ádám (Ade de eodem gen. Zalouk) beleegyezésével; e föld az egri püspök, a káptalan és Tek földje szomszédságában terült el. 1551-ben, a török hódoltság idején végzett összeírás szerint csak 17 család élt itt. Két évvel később Szalók ismét pusztává vált, azonban hamarossan újranépesedett. 1579-ben a települést már Egyházasszalók néven írják az okiratok. 1550-es évektől és 1730-as évekig Szalók többször vált néptelenné, de mindig újranépesedett. 1731-ben német telepesek érkeznek a községbe, majd a 18. század közepétől ismét sok magyar telepes érkezik ide. Szalók lakossága főleg mezőgazdaságból és szőlőtermelésből él, de sokan vállaltak munkát, vagy költöztek el a közeli városokba is.