Ismertető szöveg: Dunapataj nagyközség, a Duna bal partján Bács-Kiskun megyében a kalocsai kistérségben található. Dunapataj és a szomszédos Szelidi-tó között bronzkori település emlékeit találták meg, e szerint már korán lakott volt a terület. A honfoglalás korában a magyarok korán letelepedtek ezen az akkor még mocsarakkal, vizekkel erősen szabdalt, enyhén dombos vidéken. A területet ekkor a központi törzs, Árpád törzse szállta meg. Ebből a korból származik a Pataj helységnév is, amely egy főember, Pata nevéből ered. Oklevelek először 1145-ben említik a község nevét, és már igen korán, a 13-14. században saját templommal rendelkezett a falu. A középkorban Pataj a Fejér vármegye solti székéhez tartozott és egy 1424-es oklevél szerint ekkor már plébániája is volt. Pataj fejlődése a 14. században, Nekcsei Demeter tábornokmester földesurassága idején kezdődött. 1409 és 1872 között mezővárosi rangban állt, ezt bizonyítja egy 1639-ben kelt oklevél is, mely mezővárosként említi. 1421-ben a Pataji Zubor család birtoka volt. A mezőváros a török hódoltságot viszonylag jól átvészelte, nem pusztították el. 1561-ben Ferdinánd király Paksy János komáromi várkapitánynak adományozta a mezővárost. A protestanizmus elterjedésével Pataj reformálódott és a lakosság túlnyomó többségét a reformátusvallásúak adták. A katolikus vallás csak a 18. századtól kezdett el teret nyerni a településen. Rákóczi fejedelem 1703-ban kelt oltalomlevelében megtiltotta hadainak, hogy a település lakosait támadják, javaikat rongálják. Az 1700-as években többször is birtokost váltott Pataj. A település református püspöki székhely volt, pataji születésű püspöke Baracsi Pathai János (1626-1729) volt. Katolikusok csak a 18-19. században települtek be, a lakosság a református többségét a közelmúltig megtartotta. A 19. században jelentős kereskedelem folyt a településen, évente 3 országos vásárt tartottak, illetve 3 szárazmalom dolgozta fel a helyiek által megtermelt gabonát. 1836-ban majdnem az egész település leégett, hosszas újjáépítése után 1847-től csak heti vásárokra kapott engedélyt. Terményei a gabonaféléken túl hagyma és zöldségek, szőlő és gyümölcstermesztés, marhatartás. Pataj meghatározó és fájó eseménye a Tanácsköztársaság ideje, ezen belül is az 1919. június 18-23. közötti időszak. Innen indult ki a kommunista diktatúra ellen a Duna-melléki forradalom. Rövid harcok után győzött a hatalom, és az ezt követő megtorlások során Szamuely Tibor vezetésével 63 főt akasztottak fel vagy lőttek le a hírhedt Lenin-fiúk.