Ismertető szöveg: Dorogháza község Nógrád megyében, a Bátonyterenyei kistérségben. A Baksa nemzetség tagjainak ősi birtoka volt. 1280-ban a Zemplén vármegyei Kövesd és Semjén, valamint a Szabolcs vármegyei Halászért a Baksa nemzetséghez tartozó I. Simon fiai: Baksa, Tamás, Dénes, Detre, György és Simon a Rátót nemzetségbeli Roland nádor fiainak adták cserébe. Később azonban e cserét mégis megváltoztatták és pénzért vásárolták meg Kövesdet a Baksa nemzetségbeliek. 1296-ban Dorog birtokot még a Baksa nemzetségbeliek birtokának írták, 1332 és 1337-es pápai tizedjegyzékben Rabasháza (Dorokháza) néven említették. 1465-1479-ben Sirok várához tartozott, melyet tari György utód nélküli halála esetére Kompolthi János fiainak hagyott. Az 1479-es évben vámszedőhelynek is írták. Az 1549 évi adóösszeírás szerint több nemes család volt birtokosa, 1552-ben azonban a törökök elpusztították, de hamarosan újból felépült, és az 1554 évi adóösszeírásban már mint adómentes községet említették. 1647-ben még mindig mint nemesek lakta helységnek írták. 1684-ben Dorogházi István volt a település birtokosa, majd 1693-ban már az özvegyét írták birtokosának. A XIX. század első felében több család birtoka volt; így Gyürky Pál, Szathmáry-Király Pál valamint a Benkő, Repeczky, Losonczy Ottlik és Vajda család volt birtokosa. A 20. század elején báró Solymossy Jenőt írták Dorogháza nagyobb birtokosának.