Ismertető szöveg: Doba község Veszprém megyében, az Ajkai kistérségben. A középkorban a település Kinizsi Pál, majd a 16. századtól egészen 1945-ig az Erdődy-család birtoka volt, régebben Somló-vár , majd a Jánosháza-i uradalomhoz tartozott. Jobbágyai 1488-ban az országos adóhoz 28 forinttal járultak hozzá. A török kori harcok idején, 1553-ban hat jobbágyát a törökök rabságba hurcolták; 1570-ben telkeinek 90%-a felégetett és lakatlan, majd 1574-ben teljesen kipusztult. Kevés újraépült házát - bár ekkor már régen hódolt - 1596-ban a török és tatár együttesen perzselte fel. Még 1604-ben is csak egyetlen adóköteles házát írták össze. 1687-ben újra prédium (lakatlan puszta), bírája és néhány lakosa Somlóvásárhely oppidumban (mezővárosban) húzta meg magát. A 18. század elején az Erdődyek szvév jövevényeket telepítettek a hiányzó lakosok helyére. Népességszám-növekedése azonban továbbra is igen lassú és még az úrbéri tabella idejében is messze volt a teljes lakottságtól. 1871-ben a község területéhez csatolták Csűr pusztát, majd később elszakították tőle (és Noszlophoz csatolták) Ferenctelek külterületi lakotthelyet, s ennek következtében határa 561 kat. holddal csökkent. Az 1952. évi helységnévtár a következő külterületi lakotthelyeit tünteti fel: Ferencmajor, Somlóvár, Kajetánháza és Somlóhegy. Határába tartozik végül Meréte és Dobapinkóc elhagyott faluhely is.