Ismertető szöveg: Dávod község Bács-Kiskun megye Bajai kistérségében. Dávod községet a Dávid herceg - I. András király fia és Salamon, a későbbi király testvére - Szent (I.) Lászlótól 1089-1090 körül keletkezett oklevél tanúsága szerint földadományt kap a régi Bodrog vármegye területén, vagy ahogyan az ún. Dávid dux-ba olvasható: "5 szolga családot, három eke földet, öt halászóhelyet és a dunai vízhalászati jogot". Vélhetőleg több falut is alapít: így a róla elnevezett Daud-ot is, ahol templomot építtet. A XIV. században a falu Harasztiak birtoka volt. A település ekkor mindössze 15 házból állot, lakói pedig halászattal foglalkoztak.[2] 1315-ből származik az első hivatalos írásos adat, mely a falut megemlíti: "...Dau, hol vár is volt." 1321-ben pedig a Harasztiak templomot is építtettek a falunak, igaz ez az első még csak fából volt. A török időket túlélte a falu, de lakosainak nagy része a mocsarakban keresett menedéket. A falu neve a XVI.-XVII. század folyamán Dauról Dautovára változik, ami feltehetően a szláv, illetve török betelepülők hatása. A Dautova azonban nem egyedüli név. 1685-ben a várról a települést is Davotházának nevezik, míg 1690-ben Tautva néven említik. Az 1699-es évben, más visszahódított területekkel egyetemben, Dautova is a bécsi udvar irányítása alá kerül. Megkezdődnek az összeírások a hivatalos nyilvántartás és az új adók bevezetése okán. Ebből a következő demográfiai adatok lényegesek: 1699-ben 47 gazda van a faluban. 1714-ben 1 bíra, valamint 26 adófizető; (21 család). 1762-ben 100 római katolikus felekezetű magyar család érkezik a Felső-Magyarországról és a falu "Szigeti" részén telepednek le, amit "Sivácznak" neveznek (ez sáncot jelent). A magyarok megjelenésével egy időben a hódoltság idején betelepült ráczok délre vándorolnak és megalapítják a szomszédos Stanisicsot. A falu (földes)ura ebben az időben hivatalosan a királyi kamara. 1823-ban a Duna szabályozásával ármentesítik a falu nagy részét. 1866-ban kolerajárvány tizedeli meg a falu lakosságát. 1870-ben kapja meg a község a postaállomását, ebből az időből valók (az öregek szerint) az első dűlőnevek. 1876-ban a Sziget a pécsi püspökség igazgatása alá kerül. A falu mai nevét 1905. január elsején kapja meg, azóta viseli a Dávod nevet.