Ismertető szöveg: Csatár község Zala megyében, a Zalaegerszegi kistérségben. Zalaegerszegtől 5 kilométerre délre, a Csengő-patak mellett található. Csatár (Chitar) neve foglalkozásra utal; pajzskészítőt jelent. Egykor pajzskészítők lakhelye volt. Zala megye legkorábbi írásos említésű települése, egy 1141-ből való szövegben Chitary néven.[2] Az 1100-as évek közepén már a Szent Péter apostol tiszteletére szentelt bencés apátság működött itt, melyet a Gutkeled nemzetséghez tartozó Márton comes (ispán) és felesége Magdolna asszony alapított, és melléje birtokot, szolgálónépeket is adott. Itt a kolostorban őrizték a Csatári-bibliát, vagy Gutkeled bibliát is. A templom patrónusa Vid mester azonban anyagi okokból azt elzálogosította, de kiváltani azt már nem tudta. Ezért az apátságnak kárpótlásul két falut ajándékozott. A biblia a későbbiekben Admontba került, s később ezért Admonti vagy Gutkeled bibliának is nevezték. A híres bibliát ma Bécsben őrzik. A csatári apátság birtokaihoz tartozott még a közeli Botfa és Ebesfalva is. A kolostorból ma már semmi sem látható. Római katolikus templomát a 13. században építették román stílusban, majd 1775-ben barokk stílusban építették át. A templomkertben egy 1817-ből származó kőkereszt áll. Alsó- és Felsőcsatár közt a patak felduzzaszásából létrehozott horgásztó van.