Normál kép: HUN_Csapod_COA.jpg   Méret: 770x1168 Színmélység: 24bit Felbontás: 300dpi
Nagy kép: HUN_Csapod_COA_nagykep.jpg   Méret: 2000x3035 Színmélység: 24bit Felbontás: 300dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Ismertető szöveg: Csapod község Győr-Moson-Sopron megyében, a Sopron-Fertődi kistérségben. Magyarországon északnyugati részén, a Kisalföldön, Kapuvártól délnyugatra, 13 km-re helyezkedik el. A Kisalföld nyugati részén, a Rábaköz és a Répce-medence közelében található. Állatvilágát elsősorban a szarvas, vaddisznó és az őz, növényvilágát pedig főleg az erdő (cseres) jellemzi. A kiváló minőségű termálvizét a 70-es években fedezték fel, hasznosítását anyagi fedezet hiányában az akkori vezetés elutasította, a fúrt kutakat ledugózták. A községhez tartozik Göbösmajor, mint külterületi lakott hely. ár az őskorban is lakott volt, ezt bronzkori leletek is bizonyítják. A település neve először egy 1257-beli oklevélben jelenik meg "Chapud" alakban. Csapod 17. századi állapotát az 1660. évi urbárium írta le, a falu ekkor két házsorból állt. Az alsószeren állt a plébániaház. A jobbágytelkekhez 16 hold szántó tartozott, kaszálórét nem volt, de az erdőn kaszálhattak. Irtásföldjeik után dézsmát és holdanként 20 dénár irtáspénzt fizettek. Az irtások helye a Farkasverem szere volt, területük 70 hold. A 18. században az Esterházyak szervezték meg a földesúri majort. 1766-ban már 3 major is működött a községben. A csapodiak egy része a szentmiklósi, másik része a kapuvári majorban robotolt. A 17. század végének országos eseményei, a felszabadító háborúk, az átvonuló vagy beszállásolt katonaság, majd a Rákóczi-szabadságharc eseményei megakasztották a település fejlődését. Lakosságának ősrégi eredetét tekintve egyike Sopron megye legelzártabb, befelé élő és éppen ezért igen régi családokkal rendelkező falvainak. A település gazdasági szerkezetére a növénytermesztés és az állattenyésztés jellemző. A hagyományos termelői mód megmaradt, a tulajdonviszonyokban azonban változás következett be. A kárpótlások és a részaránytulajdonok kiadásával a földek ismét magántulajdonba kerültek. A Mezőgazdasági Szövetkezet még működik, de már nem tulajdonosként, hanem haszonbérbe vett földeken gazdálkodik. Az idegenforgalom fellendülőben van. Külföldi állampolgárok az öregebb parasztházakat felvásárolják és rövidebb-hosszabb ideig Csapodon tartózkodnak. A község lakossága katolikus vallását gyakorolja.


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page