Normál kép: HUN_Csakbereny_COA.jpg   Méret: 770x1055 Színmélység: 24bit Felbontás: 300dpi
Nagy kép: HUN_Csakbereny_COA_nagykep.jpg   Méret: 2000x2742 Színmélység: 24bit Felbontás: 300dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Ismertető szöveg: Csákberény (németül Tschakabrünn) község Fejér megyében, a Móri kistérségben. Fejér megye északnyugati részén, a Vértes-hegység déli nyúlványai tövében, Csókakő, Söréd, Magyaralmás, Zámoly és Gánt szomszédságában található. Határa benyúlik a Vértes-hegység és a Velencei-hegység közötti Zámolyi-medencébe. Székesfehérvártól 25 km-re, Mórtól 15 km-re, Budapesttől 65 km-re van. Területe már a kőkorszakban is lakott terület volt. A Római Császárság idejében itt vezetett keresztül az Aquincumból Mogentiana (Óbuda - Keszthely) felé vezető jelentős hadiút, melynek mentén, Csákberény területén a Kr. utáni III. és IV. században már két római telep is állott. A várat a Csák-nemzetség tagjai építették a tatárjárás után, a Székesfehérvárról Győrbe vezető út védelmére. A török hódoltság idején Csákberény a fehérvári szandzsák igazgatása alá tartozott. A török idők viszontagságai nagyon megviselték ezt a vidéket. A lakosság az állandó zaklatás miatt biztonságosabb helyre menekült. A falu pusztává vált. A puszta újratelepítését 1667-ben Keresztesi Varga Mihály, gróf Nádasdy Ferenc engedélyével szervezte meg. A jövevények magukkal hozták vallási hagyományaikat, s nemcsak az új településnek teremtették meg az alapját, hanem a csákberényi református egyháznak is. Sövénytempomot építettek a jelenlegi katolikus plébánia helyén. 1671-ben Csákberény magyar földesurát gróf Nádasdy Ferencet a Wesselényi-féle összeesküvésben való részvétele miatt lefejezték, birtokait elkobozták. Az elvett csókakői birtokot I. Lipót király 1678-ban Széchényi György kalocsai, később esztergomi érseknek, majd 1691-ben báró Hochburg János főhadiszállítónak ajándékozta. Lamberg Rudolf gróf építtette 1831-ben - klasszicista stílusban - a csákberényi kastélyt. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején a község lakossága Kossuth Lajos és a szabadságharc mellé állt. A II. világháborúban a bevonulások zöme 1942 márciusa és 1944 augusztusa között történt. Csákberény - a kedvező földrajzi fekvése miatt (három oldalról erdő határolja) - súlyos harcok színtere volt. Az 1950-es évek elején megalakult a zámolyi Petőfi TSZ, és akkor engedéllyel lebontották a kastélyt. 1955. augusztus 20-án megalakult az első TSZ. Az 1956-os forradalmi eseményeknek nem volt lényeges, helyi visszhangja. A kastély helyén 1959-ben kezdték el építeni a Művelődési Házat, melyet 1966-ban adtak át. A helyi óvoda 1971-ben kezdte meg működését. A Takarékszövetkezet 1982-ben nyílt meg a lakosság számára. 1994-ben kezdte meg működését az első magyarországi Teleház.


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page