Ismertető szöveg: A mácsonyavirágúak (Dipsacales) a valódi kétszikűek (eudicots) egyik rendje mintegy 1090 fajjal, amiket ma 2 család 45 nemzetségébe sorolunk. A rendszertanászok sokáig jól körülhatárolható rendnek tekintették, ám az utóbbi két évtized kutatásai jelentősen átrajzolták határait. A rend mintegy 90-110 millió éve, az alsó-kréta korban önállósult. A rend kozmopolita, azaz képviselőit az egész Földön megtaláljuk. Fák és lágyszárúak egyaránt tartoznak ide. Leveleik átellenesen állnak; pálhalevelük nincs. Lehetnek tagoltak vagy összetettek; a szélük gyakran bemetszett. Virágzatuk rendszerint végálló, bogas vagy fészkes. Virágzatuk laza álernyő, de a kocsányok hiánya miatt tömör virágszerű virágzat (pseudanthium) is lehet. Virágaik aktinomorfak, ritkán zigomorfak vagy részaránytalanok, körönként többnyire öt-, esetleg négytagúak. Virágtakarójuk levelei rendszerint forrtak; forrt pártájukra az 1-5 porzó ránőtt. Virágporszemeik három magvúak. Termőjük szinkarpikus, 2-5 termőleveléllel. Magházuk alsó állású, kevés anatropikus magkezdeménnyel. Legősibb családjuk a pézsmaboglárféléké (Adoxaceae), amely a felső-kréta és az alsó-paleocén kor körül vált le a törzsfejlődés közös vonaláról. Egyes rendszerezők a rend többi hat, egymáshoz közelebb álló családját egy nagy Dipsacaceae sensu lato családba egyesítik, és a molekuláris genetikai eredmények az ennél finomabb felosztást is jól támogatják. A hat közeli rokon család további, közös sajátosságai: az ortometil-flavonoidok és egyéb flavonoidok jelenléte; virágjuk általában zigomorf, a csésze kivételével; pártájukon gyakorta egysejtű szőrökkel társult nektáriumok nőnek. csészéjük vagy annak maradványai sok esetben az áltermés csúcsán marad(nak). (Forrás: Wikipédia)