Ismertető szöveg: Szent Anna Székesegyház, szökőkút. A Szent Anna római katolikus székesegyház Debrecenben található. Eredetileg plébániatemplom, de 1993-ban székesegyházi rangra emelték a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye megalapításával. Az elvesztett nagyváradi székhely helyett lett püspöki székhely. Az 1693-ban kiadott Lipót-diploma Debrecent szabad királyi városi rangra emelte, de ennek törvényesítését a katolikusok visszaengedéséhez, számukra templomhely "kimutatásához" kötötte a törvényhozás. A Szent Anna-templom és rendház építése a rekatolizációt elvállaló piarista szerzetesek részére a nagyváradi püspök, egyben bihari főispán, gróf Csáky Imre költségén 1721-ben kezdődött. Csáky reprezentatív templommal kívánta példázni a "kálvinista Róma" előtt a katolikusok erejét. A tervek készítésével, az építés vezetésével a milánói születésű Giovanni Battista Carlonét bízta meg. Carlone nyugodt homlokzatú, torony nélküli barokk temploma 1811-ben megrongálódott a tűzvészben, s ezért 1834-ben felkérték az Egerből Debrecenbe költözött építőmestert, Povolny Ferencet, hogy a templomot újítsa meg és tornyokat építsen hozzá. A Szent Anna-templom Povolny tervei alapján nyerte el végleges homlokzati kiképzését, kapta meg sisakos, copf stílusú tornyait. Homlokzatán megmaradtak a Carlone család tagjai faragta, szenteket ábrázoló mészkőszobrok, melyek az oromfal csúcsán és erkélysor gyámján állottak. A puha mészkőből készült szobrokat, melyek erősen megkoptak, az 1928-ban végzett helyreállítási munkák során távolították el a homlokzatról, amikor azon két mellékbejáratot nyitottak, s teljes hosszában kiszélesítették lépcsős teraszát. Ekkor készültek a díszes kapuk és az utcai kovácsoltvas kerítések is. Homlokzatán ma három szobrot látunk. A kapuk melletti falfülkében jobbra Szent Imre herceg, balra Szent István dúsan redőzött ruhában, lendületes tartással. A szobrok készítője ismereten, valószínűleg barokk mester. A főbejárat felett az alapító Csáky Imre címere látható. (Forrás: Wikipédia)