Normál kép: Mithraeum_Fertorakos.jpg   Méret: 770x577 Színmélység: 24bit Felbontás: 72dpi
Nagy kép: Mithraeum_Fertorakos_nagykep.jpg   Méret: 1024x768 Színmélység: 24bit Felbontás: 72dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Ismertető szöveg: A Fertőmeggyesre vezető út mellett, az országhatár közelében fekvő Mithrász-szentély Sopron (a római Scarbantia) környékének egyik legérdekesebb római kori emléke. A Mithrász isten tisztelő vallási közösségek tagjai a társadalom minden rétegét képviselték, még a császárok közül is többen tisztelték Mithrast. Marcus Aurelius fia Commodus egy adat szerint beavatást is végzett. A keresztény kor beköszöntének hajnalán Mithrász a Római Birodalom támaszának számított egy 308-ban Carnuntumban állíttatott császárfelirat szerint. A kultusz ezt követően a 4. század folyamán hanyatlásnak indult, bár a mélyen vallásos, rendszeresen beavatásokat végző és szertartásokat celebráló Julianus alatt a század második felének elején rövid ideig még virágzott. A keresztény korban a vallást elfelejtették, barlangjait egykori őrzői magára hagyták. Így a Fertő partján álló szentélyt is, az eső és a szél hordaléka betemette, az erdő növényzete benőtte. Így telt el 1500 esztendő. A Mithrász-barlang maradványait 1866 júliusában két fiatalember fedezte fel, egymástól függetlenül. A Fertőrákos melletti erdőben közel egy időben talált rá a soproni ifj. Storno Ferenc és Malleschitz György, meggyesi kőfaragó. A Mithraeum feltárását id. Storno Ferenc végezte. Egy feliratos kultuszképet, három oltárkövet, két oroszlánszobrot, 27 db halotti hamvakat és érméket tartalmazó hamvasztásos sírt, és egy csontvázas sírt talált. Ezek után faragott mészkőből boltozatot építtetett a szentély fölé, hogy megvédje azt. A Fertőrákos mellett feltárt Mithrász-relief hasonlít a Római Birodalom többi Mithrász-barlangjának kultuszképeihez. A 2x1.5 m-es színes dombormű Mithrászt perzsa ruhában ábrázolja, amint egy bikát nyom térdével a földre, miközben tőrét annak nyaki ütőerébe döfi. Alulról kutya és kígyó ágaskodik a sebből patakzó vér irányába, a skorpió pedig mindkét ollójával belecsíp a bika heréjébe. Jobbról és balról két fáklyás alak - Cautes és Cautopates - áll. Felettük a Nap és a Hold ábrázolása adja meg a barlangi jelenet égi hátterét. A kompozícióban ősi jelképekként fedezhetők fel az egyenlő oldalú háromszög és a mágikus pentagramma. A kultuszkép rejtett üzenete a tudósokat régóta foglalkoztatja.


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page