Képaláírás: Vonatcsapat menet közben.

Ismertető szöveg: A vonatügynek, minden hadseregben, egyik főnehézsége abban áll, hogy legnagyobb részét a háború kitörésekor hevenyészve kell felállítani. Nincs oly gazdag állam, mely már békében annyi vonatkeretet tartana létszámban, a hányra háborúban szüksége leend. Azon vonatszázad példáúl, mely egy hadosztály törzshadiszállása számára van rendelve, békében 2 tisztből, 22 főnyi legénységből, 16 lóból és 4 kocsiból áll; ugyanennek hadi létszáma: 4 tiszt, 1 állatorvos, 345 főnyi legénység, 532 ló és 185 kocsi! A csekély békekeret háborúban a tömeges gyors kiegészítés mellett tehát csak úgy felelhet meg rendeltetésének, ha az altisztek gondosan ki vannak képezve, ha a vonatszolgálatra rendelt lovas legénység az 1-2 fegyvergyakorlat alatt behatóan oktattatik, a tettleges tisztek pedig nehéz feladatuk színvonalán állanak. A béke- és hadi létszámok viszonya még világosabban szembe tűnik, ha a tömegeket hasonlítjuk egybe. Békében az egész vonatnál szolgálatban áll 254 tiszt, 2.355 ember, 1.337 ló és 308 kocsi; háborúban pedig kell 974 tiszt, 37.943 legény, 44.292 ló, 4.800 málhás állat és 8.974 kincstári kocsi. E nagy különbség akként egészíttetik ki, hogy a lovasságtól, a tüzérségtől, a vonatcsapat tartalékából és a nyugállományból a vonathoz bevonul 720 tiszt és 35.588 legény; azonkívül a lóavatás útján 42.955 ló és 4.800 málhás állat.