Ismertető szöveg: Beregi keresztszemes hímzés. Sukta Bertalanné, beregdaróci népi iparművész remeke ez a függöny. Méltán nyerte már meg a 2. országos pályázatot. Ez a szépség a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara jóvoltából a Magyar Kézműves Remek Díj kiállításán tekinthető meg a Mezőgazdasági Múzeumban.
A hímzés nagyon korán hozzátartozott a leányneveléshez.‭ ‬A főúri kastélyokban fontos szempont volt,‭ ‬hogy a‭ "‬vendéglányokat‭" (‬más főúri családok leányait‭) ‬a ház úrnője képes-e magas színvonalon megtanítani kézimunkázni.‭ ‬Mária Terézia már‭ ‬1762-ben rendelettel kötelezte az egyházi iskolákat az árvaházakban a kézimunka oktatásra.‭ ‬A népiskolákban‭ ‬1868-től vezették be a kézimunka-oktatást. A hímzés gyorsan‭ "‬nemzetközivé‭" ‬vált:‭ ‬a szövőipar fejlesztésére királyaink már a XII.‭ ‬századtól külföldi mestereket hívtak az országba.‭ ‬Az igazi fellendülés Mátyás király korában volt,‭ ‬amikor olasz szövőmesterek érkeztek a királyi udvarba.‭ ‬A hímvarró mesterség is hamar önálló mesterséggé vált,‭ ‬céhekbe tömörültek,‭ ‬s a kötelező vándorlás lehetővé tette számukra idegen országok mestermunkáinak megismerését.‭ ‬A török hódoltság nyomán került be sok keleti minta kézműiparunkba,‭ ‬ennek nyomán indult virágzásnak egy sajátosan magyar hímzésforma,‭ ‬az úri-hímzés. A kelengyéjüket készítő lányok körében volt nagyon népszerű ez a mutatós hímzési forma.‭ ‬Leggyakrabban törölközőkre,‭ ‬kenyereskosárba,‭ ‬esküvői kendőkre hímeztek.‭ ‬A minta színvilága kék-piros,‭ ‬az uralkodó motívumok a virágok,‭ ‬indák,‭ ‬madarak.‭ ‬A Beregi Múzeumban (Vásárosnamény) a mai napig gyönyörű textilkollekció látható.