Ismertető szöveg: Az Operaház a főváros egyik legjelentősebb XIX. századi műemléke. A barokk elemekkel fűszerezett neoreneszánsz palota Ybl Miklós tervei alapján 1875-1884 között született meg a kor építészetének minden leleményét hasznosítva. Alaprajzánál Ybl Miklós - nyilván a telek adottságait is figyelembe véve - nem a négyzetes formát, hanem a párizsi operánál is alkalmazott megoldást választotta, így a nézőtér tengelyében helyezte el a díszlépcsőt. Az egyszerű, világos tagolású épület négy, egymástól élesen elkülöníthető részre osztható: a fogadótérre, nézőtérre, színpadtérre és üzemi részre. Az utóbbiaknál a praktikum, az előbbieknél a kényelem és az esztétika volt a fő célja a tervezőnek.