Ismertető szöveg: Ma a szabadság jelképe a Gellért-hegy tetején álló alkotás. A városképi jelentőségű nőalak az 1947-ben felavatott Felszabadulási emlékmű központi figurája volt, miután a katonaalakokat eltávolították a kompozícióból, a szobor a szabadság jelképe lett. A budapesti városképet szinte minden irányból uraló szobor az építménnyel együtt 40 méter magas. A pálmaágat két kezében magasra tartó nőalak, a szabadság géniuszának bronzszobra 14 méter magas, Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása. Az 1989-es rendszerváltást követő átalakítás után az emlékművet "leegyszerűsítették", a mellékalak katonákat áthelyezték a szoborparkba, és új felirat került a talapzatra, mely új jelentést az együttesnek: "Mindazok emlékére, akik életüket áldozták Magyarország függetlenségéért, szabadságáért és boldogulásáért".