Ismertető szöveg: A budapesti Városliget Széchenyi-szigetén, Alpár Ignác zseniálisan megtervezett és felépített épületegyüttese nem csupán jól működő múzeumépület, romantikus hangulatú palota, hanem Magyarország ezeréves építészettörténetének gyűjteménye is. Különleges egységekben mutatja be a román, a gótika, a reneszánsz és a barokk stílus magyarországi és egyben európai jellegzetességeit. Az erdélyi gótikus vajdahunyadi vár kínálta az épületcsoport fő motívumát, ezután kapta az elkészült épületcsoport a nevét: "Vajdahunyadvár". Az egyes épületelemeknél a történeti Magyarország számos egyéb műemléki részlete is megjelent, így a Jáki templom kapuja, a pécsi dóm kápolnarészlete, a szepescsütörtöki Zápolya-kápolna, lőcsei és a besztercebányai pártázatos házak, a brassói Szent Katalin-bástya tornya, a bártfai városháza erkélye, a gyulafehérvári Károly-kapu, a Gödöllői Királyi Kastély néhány motívuma. A magyar műemléki részletek mellett francia, olasz, román kori várkastélyrészleteket és francia reneszánsz kastélymotívumokat, valamint osztrák, barokk palotaelemeket is felhasznált a tervező építész. A főbejárathoz vezető "Hidaskapu" tipikus középkori vár bejáratát utánozza. A híd két oldalán egy-egy kőoroszlán látható a főváros címerével. Baloldalt román stílusú várkastély emelkedik. A román épületcsoport legismertebb része a "Jáki-kápolna"-ként emlegetett kis templom. Bélletes kapubejárata az 1256-ban felszentelt nyugat-magyarországi, Vas megyei Ják község román kori templomának részleges másolata. Jobboldalra tekintve gótikus épületcsoport tárul a látogató elé. A belső udvarban a gótikus csoport templomhomlokzat-szerű részletét láthatjuk. A jellegzetes dómhomlokzat közepét óriási, mérműves ólomüvegablak tölti ki. A toronnyal és a köríves toronyszerű zárterkély-sorral gazdagított lovagterem-homlokzattal az építész Vajdahunyad várának legszebb részleteit emelte be az együttesbe, méltó emléket állítva a Hunyadiak korának. A főbejárati kapun átlépve a látogató XVIII. századi, Mária Terézia királynő korabeli barokk kastéllyal találja szembe magát. A főhomlokzatot a nagy, íves záródású ablakok közt a barokk stílusra jellemző burjánzó épületplasztika, domborművek, szobrok sokasága borítja. A belső udvarok erre a látványtengelyre csatlakoznak, a jobb oldalon a Hunyadi-udvar, és a bal oldalon a román kori kolostor-kerengő. A kerengő motívumai, a pillérek, gyámkövek, oszlopfők a magyarországi középkori műemlékek részleteinek másolatai. A Műjégpálya felől a gótikus szárny véghomlokzata és a reneszánsz palota tükröződik a tó vizében. A reneszánsz épületrész homlokzatfelületét az ablakok fölött színes csavarodó sgrafittó díszítések és a párkányon végigfutó felvidéki-szepességi-pártázatos reneszánsz elemek gazdagítják.