Ismertető szöveg: Az új zsinagógát 1900-1903 között emelték, Baumhorn Lipót volt a tervezője, aki 22 zsinagógát épített az akkori Magyarországon. Legsikerültebb alkotása a szegedi, ez hazánk második legnagyobb zsidó temploma. A zsinagóga 48 méter hosszú, 35 méter széles, 48,5 méter magas, belmagassága 32 méter. Szerkezeti jellegzetességei Löw Immánuel főrabbi nevéhez fűződnek, aki "Die Flora der Juden" című munkájában a Biblia és a Talmud növényeit örökítette meg. A mór-szecessziós stílusú épületen szinte valamennyi építészeti stílus jegyei felismerhetők. Mégsem zavaró a stíluskeveredés, mivel egységet teremt a falak elefántcsontfehér-kék-arany színharmóniája. A zsinagóga kitűnő akusztikájának köszönhetően Szeged egyik - nagy befogadóképességű, 1300 ülőhelyes - koncertterme is.A kert nemes fái: a főhomlokzat előtti tiszafa sor, a piramistölgyek és császárfák Löw Immánuel főrabbi botanikai jártasságát tanúsítják. A zsinagóga legszebb része a kupolabelső, mely a világot szimbolizálja, tartóoszlopai pedig az erkölcsi világot meghatározó munkát, kultúrát és a jó cselekvést. A kupoladob 24 oszlopa a nap huszonnégy óráját, fölötte a csipkebokor virágai a hitet jelképezik. A végtelen tér élménye fogalmazódik meg a kupola növényzetet jelző, zöldesbarna díszítősorától egyre sötétülő, csillagos kék üvegburkolatában (Róth Miksa). Középütt a Dávid-csillag, s körülötte a Nap kivilágítható sugarai koronázzák az égboltot.