Normál kép: 133441874_895af85981_o.jpg   Méret: 770x576 Színmélység: 24bit Felbontás: ismeretlen
Nagy kép: 133441874_895af85981_o_nagykep.jpg   Méret: 2554x1911 Színmélység: 24bit Felbontás: ismeretlen
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: I worked really hard to get this shot. I didn't need to work really hard, mind you; I just didn't have a tripod with me.

Ismertető szöveg: A budapesti Szent István Bazilika Magyarország egyik legszebb, legjelentősebb egyházi és idegenforgalmi nevezetessége. Ennek oka egyrészt a névadó szent királyt, az ország államalapítóját megillető tisztelet, a történelmi múlt, másrészt maga az épület műemléki és művészeti értéke. E templom építése érdekében az 1810-es években gyűjtés indult, a munkálatokat azonban csak 1851. augusztus 14-én kezdték el, Hild József pesti választópolgár és építész, az esztergomi és egri székesegyház alkotójának tervei szerint. Ő a munkát haláláig, 1867. március 6-ig vezette. Pest város tanácsa a fontos épület további építész-tervezői művezetését a kor elismert mesterére, számos fovárosi középület, köztük az Operaház alkotójára, Ybl Miklósra bízta, aki a befejezésig folytatta, de halála miatt az épületbelső és a képzőmuvészeti díszítő munkálatok már Kauser József irányításával készültek el 1905-re. Nevezetes volt a Bazilika történetében az 1868. január 22-i dátum, amikor a Hild tervei szerint már felfalazott kupola és kupoladob beomlott, kivitelezési- és anyaghibák miatt. A kupolát tartó pillérekhez ajándékba kapott, s igen vegyes minoségű és szilárdságú kőanyagot használtak, továbbá a kupoladob az azt tartó boltívek belső peremére épült, ami miatt a pillérek és az összekötő hevederek, valamint a csegelyek terhelése féloldalas lett, s a szerkezet egyensúlyának hiánya okozta a beomlást. Az építkezés ezután több, mint egy évig szünetelt, majd a törmelék kihordása, a rosszul megépített részek bontása egészen 1871-ig tartott. Az építkezés folytatására Ybl Miklós új terveket készített, illetve a régieket dolgozta át nemcsak a szerkezet, hanem a megjelenés tekintetében is. Hild József hellenisztikus formavilágát, klasszicista stílusát Ybl neoreneszánsza váltotta fel 1875-tol, és 1891-ben bekövetkezett halála után is az ő vázlatai, elképzelése szerint folytak a munkálatok az 1905-ös felszentelésig.


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page