Képaláírás: Kossuth szobor

Ismertető szöveg: Belváros - Kossuth tér

KOSSUTH LAJOS

1903, Kallós Ede, Kossuth tér, bronz, 300 cm, talapzat mészkő, lefelé szélesedő négyzetes hasáb, 514-128x128 cm, rajta fent babér friz.

A korai Kossuth-szobrok közé tartozik, nem véletlenül, mert Vásárhely lakóinak szívében Kossuth szeretete és tisztelete mélyen benne élt. 1872-ben az emigrációban élő Kossuthot országgyűlési képviselővé választotta a város. Később, 1880-ban az állampolgárságától megfosztott turini remetét díszpolgársággal tisztelte meg Hódmezővásárhely. A szobor gondolata a Kossuth halálát közlő és méltató hírlapi közleményben már felmerült. Endrey Gyula képviselő 100 forintos adománnyal vetette meg a szoboralapot. Ugrai László törvényhatósági bizottsági tag az 1894. május 23-i közgyűlésben javasolta Kossuth Lajos halálának évenkénti megünneplését és szobor emelését is. A törvényhatósági bizottság mindkét javaslatot elfogadta, és a szobor létesítésére indult társadalmi mozgalom szervezésére szoborbizottságot alakított. A szoborbizottság nem siette el a dolgot, mert csak négy év múlva, 1898. május 31-én látta elérkezettnek az időt a gyűjtés széles körű elindítására. A lakosság előbbre járt, mint a szoborbizottság, mert a városi közigazgatáshoz korábban is érkeztek be önkéntes adományok e célra, ezek kezelése, elszámolása azonban ez ideig nem volt megoldott. A törvényhatósági bizottság részben a közvélemény sürgetésére következő lépésként 1900-ban 25 ezer koronát szavazott meg a szobor költségeire. Ekkor már a lakosság között végzett gyűjtés eredményeként a kamatokkal együtt 12 608 korona volt együtt. Miután a szükséges pénzügyi fedezet így rendelkezésre állt, a városi vezetés pályázat kizárásával a vásárhelyi születésű Kallós Ede szobrászművészt bízta meg a szobor megalkotásával. A törvényhatósági közgyűlés azt is elrendelte, hogy a szobor a Kossuth téren helyeztessék el, azon a helyen, ahol a hagyomány szerint Kossuth 1848. október 3-án beszédet intézett a város lakóihoz. Itt is került leleplezésre 1903. március 22-én. A magas talapzat fölött határozott tartású, előrelépő férfi alak látható. A lefelé bővülő, sarkain kerekített négyzetes hasáb talapzatot virágágy veszi körül, amelyet szecessziós, növény díszítésű vas rácsozat választ el a járdától. A szobor magán viseli a századforduló köztéri szobrászatának jellegzetességét, sajátos jegyeit. Magas talapzat, színpadias, patétikus mozdulat, mind megtalálhatók általában az e korban készült szobrokon és Kallós Ede művén is. Kossuth bal kezét szívén tartja, jobb kezét ökölbe szorítja, bal lábbal előrelép. Öltözete magyaros: Bocskai-kabát és mente, mely alól kard látszik. Kallós a megformálásban részlethűségre, pontosságra törekedett, mind az arcvonásokat, mind a reformkori öltözetet illetően.