Normál kép: m1584.jpg   Méret: x Színmélység: Felbontás: ismeretlen
Normál kép új ablakban 
Normal size picture in a new window

Ismertető szöveg: Szent István tér

Az épülő Szent István templom 1936-ban.



Szent István templom

Rotth Antal plébános már a múlt század közepén kezdeményezte a belvárosi római katolikus templom bővítését, de mielőtt terve megvalósult volna, 1859. július 28-án elhunyt. Lichtner Gáspár, az új plébános azonban a bővítés helyett, az 1859. szeptember 24-i egyháztanácsi ülésben, második templom építését szorgalmazta. A kegyúr azonban az építőanyagot a templom bővítésére adta, ezért 1860-ban az valósult meg. Pár év múlva, 1862-ben azonban már újra fölmerült a hívekben a második templom építésének gondolata. Negyven évig azonban nem történt komolyabb előrelépés, míg 1904-ben bizottság jött létre a második templom építésére. Ez adományt is gyűjtött. Az összeg azonban az 1920 utáni inflációban megsemmisült.

A váci püspökség elsősorban a kistelepülések templomépítését helyezte előtérbe, így 1911-ben a mártélyi, majd 1925-ben a vásárhelykutasi római katolikus templom épült föl. A hódmezővásárhelyi hívek azonban továbbra sem tettek le a második templom építésének gondolatáról. A helyet illetően azonban föllángolt a vita. Voltak, akik a Szabadság tér északi részére akarták építeni a templomot, amely azonban végül - a Lukács nővérek adományából, óhajuknak megfelelően - a tér déli részén épült meg.

A Fábián Gáspár, budapesti építész által tervezett és Szabó Sándor helyi építészvállalkozó által kivitelezett templom 1937. augusztus 20-ára elkészült. A berendezés és felszerelés még időt vett igénybe, emiatt a templom fölszentelésére és használatba vételére csak 1938-ban került sor.

A háromhajós templom (egy magas főhajó, két alacsonyabb mellékhajó) ó-keresztény, bazilika stílusban épült. Teljes hossza 60 méter, szélessége 20 méter, a 15 méter magas főhajót 11-11 falpillér tartja. Falpillérek között félköríves téglaboltozat, szentély előtt széles boltozatú diadalív van. A homlokzat mellett jobb oldalon áll a háromszintes, nyitott felsőrészes, alacsony süveggel tetőzött 45 méter magas torony.

A főhajó fagerendás, kazettás kiképzésű. Mind a főhajó, mind a mellékhajók vízszintes mennyezetűek. A kórust kettős falpillér tartja. A földszintről az előcsarnokba 11 lépcső vezet, onnan pedig 3 tölgyfa kapu a templomtérbe. A kellő világítás érdekében a főhajó két oldalán 10-10 nagy ablak van, a mellékhajókban pedig 8-8 kisebb méretű, kerek ablak található. Az 1961-ben épült márvány főoltár közepén szépmívű feszület van. A szentély körfalának közepébe pedig Szent Istvánt ábrázoló dísz-üvegkép került.

Két mellékoltár: Jézus szíve és Szűz Mária oltár. Az előbbit Fábián Gáspár tervezte, a szobrot Del Amier Félix szobrászművész, az oltárt pedig Nordio Nazaréno szintén kamarai márványból készítette. A Szűz Mária mellékoltárt Fischer János szegedi márványiparos, a szobrot pedig a Nordio Nazarénó budapesti cég szállította, Del Amico Giuseppe, budapesti szobrász tervezése alapján. A szentélyben elhelyezett Szent József szobrot Vágó György, szegedi szobrász készítette. Az 1957-ben elkészült orgona tervezője Kuczor Béla váci tanár, építője a Budapesti Hangszerkészítő Vállalat. Az 1450 kg-os harang Slezák László műhelyében készült a templommal egyidőben. A diadalív festményeit 1957-58-ban Takács István készítette.

A templomhoz egyemeletes, egyszerű kivitelű plébánia épület tartozik, amelyet 1950-ig a jezsuita rend használt. A templomot és a plébániát 1989 novemberében kapta vissza a jezsuita rend.

A homlokzati előcsarnok falán a császári és királyi négyes huszárok I. világháborúban elesett bajtársainak emléktáblája található. Az 1944. év őszén bevonultatott és a háborúban, hadifogságban meghalt leventék emléktáblája is itt van, az érintettek névsorával.

A plébánia épület előtt áll az eredetileg 1778­ban a János téren fölállított, majd az 50-es években jelenlegi helyére áthelyezett Nepomuki Szent János szobor.


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page