Képaláírás: Református templom.

Ismertető szöveg: Sárospatak, a "Bodrog-parti Athén", Tokaj-Hegyalja középső részén fekszik. Nevének eredetéről több felfogás látott napvilágot, Comenius szerint a "patak" szó a szláv nyelveken folyót jelent, így a város mocsaras, sáros talajáról kapta nevét. Anonymus szerint a város első ismert birtokosáról kapta nevét. Valószínű azonban, hogy a Bodrog folyóról kapta a "patak" nevet, és a sáros vidék után pedig a "sáros"-t.

A terület már az őskorban lakott volt, ennek ékes bizonyítéka a bodrogkeresztúri bronzkori temető és leletei. A XII. század folyamán vallon eredetű vendégnépek, hospesek telepedtek le a környéken, ők rakták le a település alapjait. Az "olaszokat" 1201-ben Imre király megerősítette kiváltságaikban. A tatárjárás elkerülte Patakot, azonban várépítésre itt is sor került utána: a kővár nem a mai helyén, hanem a Sátoraljaújhely melletti Vár-hegyen állt. Romjai még ma is láthatók. Az Anjou-királyok alatt töretlen volt a fejlődés. Zsigmond király 1429-ben szabad királyi várossá tette Patakot. A város 1526-ig a Palóczyak birtokában maradt, ám a család utolsó férfisarja elesett a mohácsi csatában, így a vár a Perényiek kezére került.

A középkori városmag körül 1534 és 1541 között épült fel a városfal. Perényi Péter halála után 1573-ban a Dobó család kapta meg Patakot. 1584 karácsonyán a várban tartották Balassi Bálint és Dobó Krisztina esküvőjét.

A Rákócziak 1616-tól 1710-ig voltak Patak birtokosai. Rákóczi György állandóan erősítette a várat. Ő és felesége, Lorántffy Zsuzsanna bőkezűen támogatták a pataki református kollégiumot. A fejedelem, szenvedélyes könyvgyűjtő lévén, nemcsak saját könyvtárát, hanem a kollégiumét is gyarapította. A világhírű cseh pedagógus, Comenius Amos János 1650-től 5 éven át tanított Patakon. Az akkoriban felállított nyomdában készült Comenius híres műve, az "Orbis pictus" is.

1666-ban vette feleségül I. Rákóczi Ferenc Zrínyi Ilonát, s házasságuk első hónapjait Patakon töltötték. 1670 körül a magyar főurak összeesküvést szőttek a bécsi udvar elnyomó politikája ellen. A Wesselényi-féle összeesküvésben, melynek egyik vezetője apósa, Zrínyi Péter volt, I. Rákóczi Ferenc is részt vett. A titkos tárgyalások a pataki vár "Sub Rosa" termében folytak. Az összeesküvést leleplezték, a vezetőket kivégezték, csak Rákóczi kapott kegyelmet. Amikor a fejedelem meghalt, özvegye Thököly Imréhez ment feleségül. A Thököly-felkelés bukása után Zrínyi Ilona gyermekeivel Munkács várába vonult vissza. Fia, II. Rákóczi Ferenc 1694-ben, házasságkötése után költözött Patakra. A Rákóczi-szabadságharc (1703-1711) bukása után Patak egészen 1945-ig idegen, osztrák-német birtokosok kezén volt. Utolsó birtokosai a Windischgrätzek voltak.

Sárospatak nemcsak váráról, templomairól és iskoláiról híres, hanem nevezetes lakosairól is, így többek közt Finkey Ferenc akadémikusról, Harsányi István íróról és Újszászy Kálmán teológus szakíróról is.

Zemplén vm.