Képaláírás: Hegyrészlet. Izr. templom. Üveggyár. Bányatelepi rakodó es üzemvezetőség

Ismertető szöveg: Sajószentpéter, amely 1904-ig Szentpéter néven szerepelt minden hivatalos okiratban, Miskolctól északra, Kazincbarcika irányában található. Árpád-kori település, középkori latin neve: villa Sancti Petri azt mutatja, hogy nevét a Szent Péter tiszteletére emelt templomról kapta. A település első írásos említése 1281-ból való, akkor Zenthpeter néven volt ismeretes. 1438-ig a diósgyőri vár tartozéka volt, majd a dédesi várhoz csatolták. Már 1388-ban tartottak itt megyei törvényszéket. A huszita harcok nem kímélték a várost, s a török is gyakran megrohanta híres vásárait. Későbbi birtokosai közül kiemelkednek a Szentpéteryek, a Dőryek és a Szirmayak.

A település nevezetességei közül meg kell említeni a gótikus stílusban épített református templomot, melyben gazdagon díszített kazettás mennyezet és faragott festett úrasztal található. Római katolikus temploma barokk stílusban épült a XVIII. században; szószéke rokokó stílusú. A XVIII-XIX. század fordulóján épült tájházban Lévay József életét és munkásságát bemutató kiállítást láthatnak az érdeklődők. A Gedeon-kúria 1820 körül épült, klasszicista stílusban.

Sajószentpéter több híres személyiség szülőhelye: itt született Lévay József költő, Pécsi Sándor színművész, valamint Feledy Gyula, Barczy Pál, Mezei István és Demeter István képzőművészek.

Borsod vm. 1873: Szentpéter, 1904: Sajószentpéter