Normál kép: mkovesd_foutca1.jpg   Méret: x Színmélység: Felbontás: ismeretlen
Nagy kép: mkovesd_foutca1_nagykep.jpg   Méret: x Színmélység: Felbontás: ismeretlen
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: Fö utcai részlet a kir. járásbirósággal

Ismertető szöveg: Mezőkövesd, Matyóföld "fővárosa", Miskolctól 45 km-re délnyugatra terül el, s a három matyó település közül a legismertebb (Szentistván és Tard a két kevésbé ismert). A "matyó" elnevezés a XVIII. század folyamán alakult ki. A név, amely eredetileg gúnyos megkülönböztetése volt a református Dél-Borsodban elszigetelten élő katolikusoknak, valószínűleg a Mátyás személynévből ered. Vitatott, hogy Mátyás királlyal összefüggésbe hozható-e a név, melyről már rég lekopott a gúnyos felhang, s ma már egy etnikailag, földrajzilag jól körülhatárolható csoportot jelöl.

A város területe már az őskorban is lakott volt, több kőkorszakbeli edénytöredéket is találtak. Ugyancsak régészeti leletek és a tudományok segítségével igazolható, hogy közvetlenül a magyarok előtt szláv népek laktak a környéken. A honfoglalás idején a kabarok telepedtek le a területen, mely az Örsúr-nemzetségé volt. Örsúr a közeli Kács-patak forrásánál épített várat magának.

Az első okleveles említés 1275-ből való, amikor az egri püspök korábbi tulajdonosának, az egri káptalannak adja vissza régi tulajdonát. A község neve valószínűleg a talaj kavicsos, köves jellegére utal. Kezdetben Kövesd néven említik, majd a XV. század közepétől feltűnik a Mezőkövesd alak is. Zsigmond király 1416-ban vásártartási jogot adott a községnek. Egy 1439-es oklevél tanúsága szerint Kövesd a diósgyőri koronauradalom birtoka lett - s az is maradt mintegy 400 esztendőn keresztül.

Mátyás király 1472-ben személyesen látogatott el Kövesdre, s tovább bővítette jogait. A fejlődés a török korban megtorpant. Nem bírván a Porta magas adóját fizetni, a város lakói elbujdostak. A település sokáig üresen állt, és csak 1665-től kezdett újra benépesülni.

Kövesd településszerkezete érdekesen alakult az újjáépítés során. Az ún. ólas-kertes szerkezetben rendszertelenül épültek a házak. A matyók hadközösségben éltek, ez azt jelentette, hogy az egy nemzetséghez tartozó családok alkották a hadat, amely árokkal, vízmosással vagy egyéb természetes határral különült el a többitől. A hadak életét szigorú szokásjog szabályozta.

Kövesd fejlődését a kuruc kor harcai után a pestisjárvány vetette vissza, amelynek következtében a lakosság csaknem kihalt.

1770 novemberében fontos esemény színhelye volt a város, Borsod vármegye nemesi közgyűlése ugyanis itt tárgyalta meg az úrbérrendezés lebonyolítását. A Kövesdre vonatkozó egyezmény azonban csak 1784-ben született meg.

Mezőkövesd országszerte híres színes népviseletéről, szabadrajzú hímzéseiről, melyek története a reformkorban kezdődött, s virágkorát az 1860-as években élte. Kezdetben fehérhímzést készítettek a lepedővégeken vágott lyukak köré (ez volt az ún. vagdalásos hímzés), majd később a lyukakat piros-kék fonállal varrták ki. A lepedővégek után a legényingek lobogós ujját, majd a surc (keskeny kötény) alját is kihímezték. A leghíresebb hímzőasszony Kis Jankó Bori volt. Mintái a fantáziát követve szabadon szárnyaltak. A század húszas éveiben veszélybe került az eredeti népviselet, mert közönséges, csillogó flittereket kezdtek el a ruhákra varrni. A "cifrálkodás" egész vagyonba került, s még a legszegényebbek is mindenüket a díszes ruhákra költötték. A haszontalan díszelgésnek végül az egyház vetett véget, amikor 1925-ben összegyűjtették a "ragyogókat", és elégették őket. Attól kezdve tilos volt ruhára varrni ezeket.

A város méltán híres népviseletén kívül számos érdekességet kínál az odalátogatóknak. Érdemes megtekinteni a XVIII. századi plébániatemplomot, melynek egyik kápolnája a XV. századból való. A plébánialak koronaszobájában őrizték 1806-ban a Szent Koronát. A Matyó Múzeum és a Mezőgazdasági Gépmúzeum mindenki számára érdekes látnivalókat kínál.



Borsod vm. 1873: Kövesd, Mezőkövesd, 1904: Mezőkövesd.


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page