Képaláírás: Megyaszói ref. templom a hősök szobrával.

Ismertető szöveg: Megyaszó a megye középső részén, a Harangod-vidék központjában helyezkedik el. A település már az őskorban is lakott volt, ezt bizonyították az 1920-30-as években végzett ásatások. 1934-ben több ezer éves temetkezési helyet tártak fel a régészek, ahol bronz ékszereket és háztartási eszközöket találtak. A Baksi- vagy Szentistván-halom a hun korszak maradványa, népvándorlás kori temetőt rejtett. A település neve először 1219-ben fordult elő Medueozu alakban, amely a helyi hagyományok szerint "medveszót" jelent. (A medve a község címerében is megtalálható.) 1656-ban a törökök feldúlták a települést. Az újjáépítést követően jelentősége egyre nőtt. 1750-ben újabb csapás következett, tűzvész pusztította el Megyaszót.

A falu műemléke a Fő úton álló, XIII-XIV. századi gótikus stílusú, bástyás erődfallal körülvett református templom. A község római katolikus templomában Fadrusz János szép szobrai tekinthetők meg. Külön érdekesség a falu 116 borházat számláló hangulatos pincesora, az ún. Kis Megyaszó. A falu híres szülötte Mészáros Lőrinc, Dózsa György alvezére.

Zemplén vm.