Képaláírás: Róm. kath. templom.

Ismertető szöveg: Mád a megye középső részén, a Zempléni-hegység déli lábánál elhelyezkedő nagyközség, Tokaj-Hegyalja egyik legjelentősebb települése. Már a legrégebbi korokban is lakott volt. 1566-ban a török porig égette a települést, de az újjáépítés után ismét fellendült a szőlőművelés és a bognármesterség. A XVI. század végén már Zemplén egyik legnépesebb községe volt. 1629-ben mezővárosi rangot kapott. A hagyományok szerint a Martinovics-féle összeesküvést a mádi Batthyány-ház pincéjében leplezték le. A napóleoni háborúk idején, 1809-ben Mád volt a zempléni nemesi hadak gyülekezőhelye. A XIX. század végén az országszerte pusztító filoxéra-járvány Mádot sem kímélte, meghiúsítva így a következő évek bortermelését és kereskedelmét. A szőlőművelés csak a két világháború között lendült fel újra. Mád mind a mai napig jelentős szőlő- és bortermelő település. Lakói híven őrzik régi hagyományaikat, népművészetüket. A község főutcájának számos épülete a felvidéki építészeti stílust képviseli. A lakóházak alatt kiterjedt pincerendszerek húzódnak, melyek nemespenésszel borított falai érlelik a híres hegyaljai bort. A Rákóczi úton számos nevezetes épület áll, köztük a Máriássy család barokk lakóháza (XVIII. sz.), Aspremont herceg kúriája (1755), vagy a református templom. A Táncsics úton találjuk a XVIII. századi, copf stílusban épített zsinagógát. Érdekes látnivaló a tállyai út mentén látható egykori dézsmaházak egyike, a XVIII. századi Cicvár.

Zemplén vm.