Ismertető szöveg: Fizikai földrajzi értelemben a talaj Földünk szilárd kérgének az a része, amelyen és amelyben az élet, különösképen az emberi élet lebonyolódik és a vele kapcsolatos életjelenségek folynak. Az emberi élet ugyan a légtengerrel (atmo-szféra) és a vizekkel (hidro-szféra) is kapcsolatban van, maga az ember azonban ezek határán, az életrétegben (bio-szféra) mozog. Az ember élete a talajhoz (pedo-szféra) kötött, azon és közvetve abból él, ezért a talajt mint külön réteget tekintik és így is foglalkoznak vele. A talaj tehát a szilárd kéreg (litho-szféra) felszínén, fizikai és kémiai mállásból származó külön réteg. A talajfelszín a benne lévő különböző ásványi, továbbá a - korhadás és rothadás révén - belekeveredő egyéb szerves anyagok, valamint a víz hatására, baktériumok közreműködése mellett termőfölddé (humusz) alakul. Ez a humusz igen változatos. Változatosságát nagyrészt a hőmérséklet, nedvesség, fény, levegő, (általában az éghajlat) változó jelenlétének köszönheti.

Magyarországnak - különleges földrajzi helyzeténél fogva - roppant változatos talaj- és termőföldviszonyai vannak. Nagyobbára fátlan alföldjeink barnaszínű mezőségi talajjal borítottak. Alföldünk erdeinek pusztulása után a felszabadult (ma már nagyobbrészben kötött) homok új talajféleséget jelent. Elég sűrű vízhálózatunkat az öntéstalajok kísérik. Mindkettő nádas és szikes talajokkal váltakozik. Az öntéstalajok mellett a réti agyagok (másként szurokföldnek nevezik) jelentősek. A Dunántúlon és a hegyövezetben a barna és fekete, továbbá a fakó erdei talajok a túlnyomóak. A vulkánikus talajoknak külön jelentőségük van.

Forrás: Ballenegger Róbert és Treitz Péter munkái.


Az éghajlatot csillagászati, fizikai és földrajzi tényezők alakítják ki. Földrajzi szempontból hazánk a mérsékelt égöv alá esik, ennek következtében igen változatos időjárása van. A hőmérsékletet tekintve télen hazánk északi fele melegebb, mint a déli, nyáron viszont fordított a helyzet. Ennek oka is földrajzi. Általában az országot övező magas hegyvonulat, a Kárpátok nagy hatással van az általa körülzárt medence éghajlatának kialakulására. A hőmérséklet évi középértéke az Alföldön 10-12°C. A környező hegyekben 800 m magasan 5°C, 1500 m magasságban pedig már csak 2.5°C. A csapadék a hőmérséklet mellett a másik legfontosabb meteorológiai jelenség. Hazánk éghajlata meglehetősen száraz, a csapadék mennyisége főként az ország középső részeiben kevés. A csapadék évi összege hazánkban 550 és 1400 mm között ingadozik. Legszárazabb része az országnak a Tisza-Zagyva-Körös szöge. Itt 3 csapadék évi átlaga 500 mm-en alul van. Az Alföldön és a Kis Alföldön valamint a Mezőségen már 600 mm-t mutat az évi középérték. Az ország nyugati részében 800 mm. Legtöbb eső esik Kárpátalján. Németmokra vidékén: 1400 mm.

Forrás: Dr. Réthly Antal: Időjárás és éghajlat.