Ismertető szöveg: A Kárpátoktól az Adriáig nyúló régi országterület, a Duna középső nagy medencéje Európának természettől legszebben kialakított, példaszerű földrajzi egysége, amely az egykori országhatár nélkül is kerek egész. A medencét északról, keletről és délkeletről, Dévénytől Orsováig, a Kárpátok másfélezer kilométer hosszú íve zárja be, nyugaton az Alpok nyúlnak bele, délnyugat felől a tengerpart hegységei őrzik, délen pedig nagy folyók határolják.

A Kárpátok lánca a földtani harmadkorban gyűrődött fel, közrefogva a régebbi származású, ú. n. Tisia-tömböt, amely a mélybe süllyedt A kialakult medencét tenger öntötte el és csak akkor apadt ki, amikor az ősi tömb ismét emelkedett. Azóta az ide tartó folyók és a szelek lassankint földtanilag fiatal képződményekkel, termékeny televény földdel töltötték fel a medencét.

Nemcsak domborzata szerint, hanem vízrajzilag is tökéletes egység a Kárpát-medence. Európa második legnagyobb folyama, a Duna folyik keresztül rajta, ez a Nyugatot a Kelettel összekötő, természetes szállítóvonal. A medence folyói csaknem valamennyien a Duna középső folyása felé tartanak, köztük a legmagyarabb folyó, a Tisza is. A Kárpátok medencéjében helyezkedik el Közép-Európa legnagyobb tava, a 600 km²-es Balaton.

A régi országterületnek legmagasabb hegye a Ferenc József-csúcs (szlov. Gerlachovka, 2663 m), a Magas Tátrában. A trianoni országban a Mátra Kékes (1015 m) csúcsa volt a legkiemelkedőbb. Ezt meghaladta a visszatért felvidéki sávban a Pozsálló (Ökörhegy, 1286 m), majd Kárpátalján a Hóvár (ruténul Hoverla, 2058 m). A mai ország legmagasabb hegye a Horthy-csúcs (2305 m), a Radnai havasokban.