A direktory hiányzik! Csonttollú [Digitális Képarchívum - DKA-118913]
Normál kép:    Méret: x Színmélység: Felbontás: ismeretlen
Normál kép új ablakban 
Normal size picture in a new window

Képaláírás: Csonttollúak Budán, a Széchenyi-hegyen, 2012. Decemberben már megjelennek első csapatai, de a tél vége mindig a fő szezon.

Ismertető szöveg: A csonttollú (Bombycilla garrulus) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a csonttollúfélék (Bombycillidae) családjába tartozó faj. Európa, Ázsia és Észak-Amerika északi részén elterjedt. Elsősorban fenyvesekben, de más jellegű erdőkben is előfordul. Inváziós madár, időnként igen nagy számban kóborol. Magyarországon általában novemberben bukkannak fel az első, népesebb csapatai. Decemberben látható leggyakrabban, és tavasszal indul vissza az északi tájakra. Kisebb számban szinte minden évben előfordul, de olykor hatalmas tömegben érkezik. Rendszertelen, kiszámíthatatlan megjelenésével régebben babonás félelmet keltettek az emberekben. Testhossza 18 centiméter, szárnyfesztávolsága 32-35 centiméter, testtömege 32-35 gramm. Világosbarna és a vörösesbarna szín jellemző rá. Fején mozgatható tollbóbita van, torka fekete. Csőre a tövénél széles, az itt eredő selymes tollak - a hideghez való alkalmazkodás miatt- az orrnyílásukat is beborítják. A háta gesztenyebarna, míg a testalja vörhenyes fahéjszínű. Szárnya hosszú és hegyes, rajta sárga és fehér mintázat látható. Az öreg madarak másodrendű evezőinek hegyi részén a tollgerinc megnyúlt, élénkpiros lemezkét alkot. Innen kapta a csonttollú nevet. Költőterületén inkább rovarokkal táplálkozik, amiket akár a levegőben is elkap. A telelő példányok növényi terméseket és bogyókat is elfogyasztanak. A Magyarországra érkező csonttollúak a télen is hozzáférhető növényi koszton élnek. A nyugati ostorfa, a madárberkenye és a japán akác fán maradó terméseit csipegetik, de a vadrózsa áltermése, a fonnyadó alma és körte, valamint a sárga fagyöngy lédús terméseit kedvelik a legjobban. Júniusban, általában fenyőfákra, 4-7 méteres magasságban, fenyőágacskákból építi csésze alakú fészkét, melyeket mohával és zuzmóval bélel ki. Fészekalja 4-7 tojásból áll, melyen csak a tojó kotlik, 20-21 napig, ezalatt a hím hordja az eledelt. A kikelés után a fiókák még két hétig tartózkodnak a fészekben. Gyakran telepesen költ. Magyarországon rendszeres vendég, október-április hónapokban, néha tömeges a jelenléte. Magyar elnevezései: selyemfarkú csontmadár, selyemfarkú, selymeg, fenyőmadár, kontyos fenyőmadár stb. Magyarországon védett. Természetvédelmi értéke: 10 000 Ft. A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján.
(Forrás: Wikipédia)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page