Képaláírás: Latin neve: Stachys sylvatica.
Az erdei tisztesfű félárnyékos helyek: lomb- és elegyes erdők, cserjések, sziklás és szurdokerdők, ligetek lakója. Főleg magasabb talajvizű, nyirkos, nitrogénben gazdag, de laza talajokon gyakori.
Ismertető szöveg: Az erdei tisztesfű a kétszikűek (Magnoliopsida) osztályának az árvacsalán-virágúak (Lamiales) rendjéhez, ezen belül az árvacsalánfélék (Lamiaceae) családjához tartozó faj. Csaknem egész Európában előfordul. Évelő, 30-120 centiméter magas növény. Négyszögletes szára felálló, felül elágazó, a virágzattal együtt borzas szőrű. Hosszú nyelű, hullámos felszínű, szív vagy széles tojás alakú, fűrészes szélű, kihegyezett csúcsú, keresztben átellenesen álló levelei a csalánéhoz hasonlók, átható, kellemetlen szagot árasztanak. A bordó vagy bíborvörös virágok pártáját világosabb rajzolat díszíti. A párta kétszer olyan hosszú, mint a csésze. A virágok legfeljebb hatosával, álörvösen helyezkednek el a levelek hónaljában, és végálló álfüzért képeznek. Termése 4 makkocskából áll, melyeket a megmaradó csészelevelek fognak közre. Az erdei tisztesfű félárnyékos helyek: lomb- és elegyes erdők, cserjések, sziklás és szurdokerdők, ligetek lakója. Főleg magasabb talajvizű, nyirkos, nitrogénben gazdag, de laza talajokon gyakori.
A virágzási ideje június-augusztus között van.
(Forrás: Wikipédia)
|