Képaláírás: Másik ismert neve: Kis vérfű.
Latin neve: Sangiusorba minor.
A friss, fiatal leveleket gyűjtik. Diószerű ízénél fogva fűszernövényként, salátákba, nyári frissítő italokba használják fel. Étvágygerjesztő, emésztést javító hatásuk van. A népi gyógyászat sebek, vérzések, hasmenés esetén adta, azonban ezekre az őszi vérfű alkalmasabb.

Ismertető szöveg: Vagy Csabaire. Latin neve: Sangiusorba minor.
20-90 cm magasra nő. Páratlanul szárnyalt, illatos levelei tőrózsát alkotnak, a ritkásan, párban álló levélkék tojásdadok, ülők, mindkét oldalról 3-9-szeresen fogazottak. Április-július között virágzik. Virágai sziromlevél nélküliek, a hosszú tőkocsány végén gömbszerűen, 1-2 cm széles fejecskevirágzatban helyezkednek el; a középső virágok hímnősek, az alsók, bókoló, sárga virágok hímivarúak, a felsők nőivarúak, ecset formájú, piros bibével. Először a termős virágok nyílnak. Szélbeporzású növény. Termése aszmag, melyet a vacok körbevesz. A friss, fiatal leveleket gyűjtik. Diószerű ízénél fogva fűszernövényként, salátákba, nyári frissítő italokba használják fel. Étvágygerjesztő, emésztést javító hatásuk van. A népi gyógyászat sebek, vérzések, hasmenés esetén adta, azonban ezekre az őszi vérfű alkalmasabb.